Skanzen

A Felső-bácskai Fiatal Művészekért Kulturális Alapítvány 1999-ben jött létre. Elsődleges feladatának tekinti a néphagyományok megőrzését, továbbélésének lehetőségének elősegítését. Megismertetni a mai fiatalokat őseink életével, szokásaival, hiedelem- és hitrendszerével.

Ennek gyakorlati megvalósításaként az alapítvány kuratóriuma 2014-ben döntött, hogy az általa fenntartott művészeti iskola működtetése mellett, létrehoz Jánoshalmán egy skanzent.

A skanzen kialakításakor célként fogalmazódott meg különböző korok lakókörnyezetének és építészeti stílusának bemutatása. A kiindulás a honfoglalás kora volt, a második egység a kora középkor, majd a XX. század eleji jánoshalmi parasztporta újraalkotása következett.

A negyedik egység az erdélyi rönkházat idéző épület kiegészülve a mai kor elvárásainak megfelelő kiszolgáló épülettel. Minden korszakban a népi építészet elemeit használták. Bemutatva azt, hogy egyszerű eszközökkel, a környezetben is található természetes anyagokból is lehet lakhelyet létrehozni.

A paraszti társadalom tagjai minden korban törekedtek arra, hogy saját kezük munkáját felhasználva teremtsenek életteret.
Életre keltették nagyapáink által még ismert, használt építési módokat: veremház, felverés, paticsfal készítés, náddal fedés, szabadtüzű kémény, különböző kemencék, beépített sporhet.

Építettek játszóteret, erdélyi házat és felállítottak egy életfát. – Minden növényi ábrázolás közül az életfa, más néven világfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra.

Az itt felállított fa tulipán motívumból indul. A tulipán női jelkép, minden belőle származik, mindennek az eredője. Felfelé haladva a való világot jelképező két arc: Hunor és Magor. Felettük már a felettes világ követei láthatóak: a Csodaszarvas és a Turul. Mindezeket vigyázza Nimród, a Magyarok ősapja, a Föld első királya. Ő tartja a kapcsolatot az égi világgal, melyet a Nap és Hold együttese ábrázol.

Egy másik jellegzetes épület a disznó-ól a góréval, aztán a kiskonyha, nagyszüleink jellegzetes élettere.

Állat udvar: racka birka, mangalica (az egyetlen magyar őshonos sertésfajta), tyúkudvar, lovak, szürke marhák.

XX. századi jánoshalmi porta:
1. vert falú lakóépület, a tetőzet náddal fedett, az oromzat már egyenes végződésű, deszkázott. A bejárati oldalon kecskelábas gang található. Hármas osztású: tisztaszoba, konyha, kamra.
2. A lakóépülettel szemben a kiskonyha.
3. Disznóól, felette góré.
3. Istálló.