Római katolikus templom

Az egyháztanács-iskolaszék 1936. szeptember 6-i gyűlésén az egyháztanácsot templomépítő bizottsággá nyilvánították. Az 1937. januári 24-i közgyűlésen a lelkész bejelenti, hogy a templom építéséhez szükséges engedély megszerzése ügyében eljárt az országgyűlési képviselővel együtt a minisztériumban és a megyénél. A gyűjtési engedély megadása három vármegye területére a márciustól november hónapig tartó időre egész biztos.

A jakabszállási egyháztanács gyűlései közül minden bizonnyal az 1937. májusi 9-i volt az egyik legfontosabb, mert azon fogadták el az új templom építésének tervét. Az új templom építése 1938-ban megkezdődött. A Molnár István által készített tervrajzok azonban a háború alatt elvesztek. Később pótolták azokat.

1942-ben Szentmise utána az épülő templom falai között megtartottuk a hadbavonultak hozzátartozói számára a karácsonyi ünnepséget. Kovács Mihály főjegyző, egyházközség világi elnöke körültekintő gondoskodása folytán minden hadbavonult hozzátartozója ajándékot kapott. Már 4 éve (1942) állnak a templom falai. A mostoha időjárás rongálja azokat. A jakabszállási híveknek fáj a lelke, ha rágondolnak. Ezért készséggel áldoznak. Domokos Ferenc építész úr szakszerű tanácsai szerint vitéz P. Kovács János és Magonyi András ácsmesterekkel elkészítettük a templomtető fakivonatát, melynek alapján a tetőanyagot megvettük, Az anyag megvételét azok tették lehetővé, akik már eddig lelkiismeretesen befizették adományaikat a templomépítési alapra. – Ablakokra, ajtókra és bepucolásokra még hiányzik a pénz … Testvér, talán a te hanyagságod miatt.

A templomépítési alapra adakoztak 1943. január 20-ig 310 személy, illetve család. Ezek összesen 8634 pengő 30 fillért fizettek be. 1942. márciusától, Zachar Mátyás lelkész Jakabszállásra jövetelétől 1944. októberéig lényegében befejeződött a templom építése. Elkészült a tető, kívül-belül vakolták, belül festették, kívül kőporozták a templomot, s padlózatot mozaiklapokkal fedték le. – A szív újságban cikk jelent meg az építésről és az adakozókról. Ennek hatására néhányan vidékről is küldtek kisebb adományokat. – Elkészült az oltár Krisztus képe (Jézus szíve ábrázolás), valamint a szószék és keresztelőkút faldísze. Nem tudták még elkészíteni a szószéket, és keresztelő kutat, a tornyot pedig az alsó kerek ablak fölött lezárták. Ez talán szerencse is volt, mert így a templom kevésbé nyújtott 1944 októberének végén háborús célpontot.

Az 1944. év nyara rendkívüli megpróbáltatásokat hozott a magyar népre. A tavasztól kezdődően megindultak a légitámadások Magyarország területe ellen. Ezek főleg a városokat veszélyeztették, de kijutott belőlük a vidéknek is. 1944. nyarán repültek át ezen a vidéken a bombázó légi kötelékek félelmet és szorongást keltve. A nyár elején egy kisebb amerikai repülő bombázta a pákai megállót, (városföldi vasúti állomást), ahol egy üzemanyagot szállító német szerelvényt felgyújtott. A tűz fekete füstje a délelőtti óráktól délutánig sok kilométerre látszott. – Az éjszakai támadások alkalmával ejtőernyőkön világító szerkezeteket dobtak le, ezeket a nép Sztálin-gyertyának hívta. Fényük nagy területet bevilágított – félelmet és rettegést keltve. – A német nemzeti szocialista (náci) propaganda állandóan győzelmeket jelentett, de azok egyre közelebb kerültek az ország határához. Sőt október elsejére már az ágyuk dörgése is hallható volt.

1944. októberének első napja mégis rendkívüli ünnepe volt Jakabszállás katolikus népének. A nyugtalanság és rettegés idejében elismerést és bátorítást nyújtott, hogy Pétery József megyéspüspök fölszentelte a jakabszállási katolikus hívek templomát Jézus szentséges Szíve tiszteletére. Az újonnan fölszentelt templomban a püspök a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta a reggel 6 órakor kezdődött szentmisén.