Ivánc látnivalói
Szent Miklós templom
Cím
Ivánc
Kossuth Lajos u. 78.
46.936288 N, 16.497261 E
Útvonaltervezés
Kapcsolat
Nincs megadva
A templom stílusa: magyaros szecessziós, székelyes elemekkel. Külsejében hasonlít a Kós Károly tervezte zebegényi templomhoz: méreteiben nagyobb és külső megjelenésében - leginkább főhomlokzatát tekintve - tükörképe annak.

Mielőtt belépnénk, szóljunk pár szót az altemplomról is, mely külön érdekessége az épületnek. Valószínű, téli templomnak szánták, közösségi célokra épült, amerikai mintát tartva szem előtt. Az ötletet a gróf amerikai felesége adhatta. Ismeretes, hogy ott ma is szokásosak az istentiszteletet követő közös összejövetel, ahol a hívek találkoznak egymással, továbbá különböző rendezvényeiket is itt tartják. A templom teljes alapterületével megegyező nagyságú altemplom ma még kihasználatlan. Szakszerű szigetelés hiánya miatt 75 év alatt eléggé elvizesedett és elhanyagolt állapotban van. 1991. évtől folyamatosan kripták épülnek és temetkezési helyül szolgálnak.

Ha a főútról felmegyünk a templomhoz vezető lépcsőn, szembetűnik az épületből kiugró előtér, amelyet a népi építészet tornácnak is nevez. A boltíves tornác a paraszti építészet legvonzóbb motívuma lett, amelyet gyakran még a legszerényebb hajléknál is "kódisállás" formában építettek meg. A három oldalról bejárást biztosító előtér főhomlokzatán látható a Sigray család, a templomépítő kegyúri család címere. A címeren jelmondatuk: Candore et fidelitate - Buzgósággal és hűséggel. Minden keresztény jelmondata lehetne.

Ha belépünk a templomba, azonnal szembetűnik annak egyszerűsége. A meszelt falak színei: fehér, szürke és a lábazat szürkébb. Mindezt fekete színű kalotaszegi szalagdíszítés teszi hangulatossá, nyolcféle változatban. A templom színharmóniáját a színes ablakok adják. Összesen 44 színes ablak van a templomban. Ezekből 15 figurális, szenteket ábrázol, a többi 29 pedig dekoratív, liturgikus szimbólumokat, jelképeket ábrázol. A főoltár mögött levő színes ablak a templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja püspöki ornátusban, kezében könyv és azon a jótékonyságát jelző pénzeszacskó. Életéről annyit tudunk, hogy a kis-ázsiai Myra városának volt a püspöke. Az utolsó keresztényüldözés idején ő is sokat szenvedett, ezért a "hitvalló" kitüntető címet viselte. Megérte azt az időt, amikor az egyház sorsa jobbra fordult és ott a niceai egyetemes zsinaton. A történelem rendkívüli jótékonyságáról ismeri: a legenda szerint három szegény leányt úgy mentett meg a szégyentől, hogy ablakukon át éjjel pénzt dobott a lakásukba. Ezzel függ össze a gyermekek Mikulás-napi ajándékozása. Kr. u. 350-ben halt meg.

A Szent Miklós-ablakképtől jobbra a szentélyben található még Páduai Szent Antal képe, katolikus hívő népünk kedvelt szentje. Kezdetben Ágoston-rendi kanonok, később ferences szerzetes lett. Nagyon ismerte a Szentírást, de tudását évekig titkolta. Népmissziók tartásával ért el hallatlan eredményeket. Utolsó éveit Páduában töltötte. Itt voltak csodás látomásai, amelyek során felkiáltott: Látom az Urat! A legenda szerint a gyermek Jézust is megölelhette. Így ábrázolja ablakunk is, karján a gyermek Jézussal. 1231-ben halt meg.(Valószínűleg nem véletlen, hogy a templom felszentelése Szent Antal ünnepén történt 1914-ben, hiszen az építtető kegyúr, gróf Sigray Antal az ő nevét viselte.)

A szentély bal oldali képe Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja. Az Árpád-házi királyok törzsének egyik legszebb hajtása, a középkori aszkézis egyik legtökéletesebb megvalósítója volt Margit. IV. Béla királyunk leánya, Boldog Kinga és Boldog Jolánta testvére, Árpádházi Szent Erzsébet unokahúga, domonkos apáca. A tatárjárás idején született a dalmáciai Klissza városában. Szülei Istennek ajánlották fel, hogy a nemzet megszabaduljon a tatár hordáktól. Margit a Nyulak szigetén Budapesten ( a mai Margit-sziget) levő kolostorban élte le életét alázatos szolgálatban, imádkozva, testét sanyargatva és áldozatát az Anyaszentegyházért, továbbá a tatároktól még mindig fenyegetett nemzetért ajánlotta fel. 1270-ben halt meg. A szentély három ablakának ábrázolása alatt középen keresztmotívum található, míg a két oldalablak alján a grófi család címere.

Az eredeti főoltár a szentélyben haraszti kőből készült. Ugyancsak haraszti kőből faragták az alsótemplom baldachinos oltárát is. A templom többi oltára fából készült.

A szentélyből elindulva a templom déli mellékhajójába érünk. Itt található a Jézus Szíve-oltár. Oltárképe olajfestmény, egyidős a templommal, szerzője ismeretlen. A 140 x 320 cm-es vásznon Jézus látható, amint a földgömbön áll szeretettől lángoló szívét mutatja, amely annyira szerette az embereket, hogy önmagát adta értük. A liturgikus reform után ezen az oltáron őrizzük az Oltáriszentséget.

Induljunk el a szentségi oltártól és a déli hajó színes ablakait keressük fel. Az első ablak Szent Józsefet ábrázolja, mégpedig nem a megszokott módon - karjában a kis Jézussal -, hanem a gyermek Jézust mellette láthatjuk, kezében a földgömbbel. Szent József Jézus nevelőatyja, Szűz Mária jegyese, aki Dávid király családjából származott. Kezdetben nem tudott a Fiúisten megtestesülésének titkáról, mert Mária alázatosságból hallgatott a titokról. Isten lépett közbe és angyala által Józseffel minden habozás nélkül magához vette Máriát. A Szentírás így jellemzi Józsefet: igaz ember volt, kétkezi munkával kereste kenyerét mint ácsmester, és így tartotta el családját. Jézus és Mária karjai között fejezte be életét még Jézus nyilvános fellépése előtt. Az egyház védőszentjeként tiszteljük.

A mellette levő ablak Assisi Szent Ferencet ábrázolja. Ferenc kezében a szenvedő Jézust ábrázoló feszületet látjuk, mivel a Megváltó fáradhatatlan igehirdetésének jutalmául öt szent sebével - stigmáival - ajándékozza meg. Assisi Szent Ferenc az evangéliumi szegénység, az alázat és Isten-, felebarát- és természetszeretetének nagy szentje. Apja jómódú posztókereskedő volt a városban, Ferenc azonban nem akarta apja üzletét folytatni. A vidám természetű ifjúból komoly bűnbánó lett: a San Damiano-templom feszületének sugallatára önkéntes szegénységet fogadott. Testvéreinek nevezte az összes teremtményeket. Ő a ferences rend, a klarissza apácák rendjének, továbbá a világiakat egyesítő harmadrendű alapítója. 1226-ban halt meg.

A mellékhajó középső ívének ablakpárosa Jézust ábrázolja, amint lángoló szívét mutatja, továbbá a Jézus Szíve tisztelet elindítóját, Alacoque Szent Margitot. Margit a vizitációs apácarend alapító tagja volt. Három magán kinyilatkoztatásával elindítója lett korunk áhítatának, a Jézus Szíve tiszteletnek. Egyben kifejtette és feltárta e tisztelet hittani alapjait és gyakorlati módját is. Az egyház jóváhagyta az első pénteki engesztelő szentáldozást. Alacoque Szent Margit 1690-ben fejezte be földi életét.

A következő ablakunk Szent János apostolt és evangélistát ábrázolja. Ez az ábrázolás nem a megszokott szimbólummal, a sassal mutatja, hanem úgy, hogy melle előtt egy kelyhet tart. Ez a fajta ábrázolás Szent Jánosnál az utolsó vacsora kelyhére utalhat, de jelentheti a szenvedés kelyhét is. A Mester ugyanis előre megmondta Jánosnak, hogy majd neki is ki kell inni a szenvedés kelyhét. János Jézus legkedvesebb apostola volt. Ott állt Jézus keresztje mellett és a haldokló Jézus őré bízta édesanyját, Máriát: Íme a te anyád. A keresztényüldöző Domitianus császár Patmosz szigetére száműzte és itt írta meg az Újszövetség utolsó iratát, a Jelenések könyvét.

A mellett levő ablakon Szent Rozália képét látjuk. Palermo védőszentje, Sinibaldi gróf leánya volt. A Monte Pellegrino remetéje lett, ahol kemény önmegtagadásban és imádságban élte le életét. 1160-ban halt meg.

A templom északi mellékhajójának keleti végében van a Mária-oltár. A 140 x 320 cm-es oltárképet Závory Zoltán szilsárkányi festőművész festette 1987-ben. A kép a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja karján a gyermek Jézussal. Előtte térdel az első magyar keresztény család: Szent István király, aki felajánlja koronáját, kifejezve ezzel azt, hogy országát és népét Mária oltalmára bízza. Édesapja mellett térdel a fiatalon meghalt trónörökös, Szent Imre herceg, továbbá az édesanya, Boldog Gizella. A kép jobb oldalán látható még Szent Gellért, Imre herceg nevelője, aki a velencei Szent György-kolostorból jött hazánkba. Bakonybélben töltött remetesége után csanádi püspök lett. A kép felső terében két angyal áll, akik az Árpád-ház címerét tartják.

A Mária-oltár melletti első színes ablakkép Szent László királyunkat állítja elénk. Az Isten küldötte volt ő a magyarok számára: rendbe hozta a zilált középállapotokat, megjavította az erkölcsöket s elhárította az országot fenyegető veszedelmeket. A magyar nép a lovagkirály példáján szerette meg igazán a keresztény hitet, amelyet uralkodása alatt véglegesen megszilárdított hazánkban. Életét sok legenda övezi, ami mind azt bizonyítja, hogy a magyar nép mennyire szívébe zárta. 1095-ban halt meg. Az ő idejében, 1083-ban történt István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása, oltárra emelése.

A magyar szentek koszorúját a következő ablakon Árpád-házi Szent Erzsébet képe zárja. II. Endre királyunk leánya. Már gyermekkorában eljegyezték Lajos thüringiai őrgróffal, ezért Wartburg várában nevelkedett. Őszinte vallásossága éles ellentétben állott környezete világias szellemével. Szent Ferenc szellemében élt szegénységben, jótékonykodott, ápolta a betegeket kórházában. Képünk a híres rózsacsodát ábrázolja: Erzsébet kezében kenyérrel, kötényében az illatozó rózsákkal. Érezte, hogy nincs helye Wartburg várában, ezért télvíz idején önként távozott onnan. Ferences szellemben élte le rövid életét: 24 éves korában már halott, s az egyház négy év múlva már szentté avatta. 1231-ban halt meg.

Az északi hajó két középső ablaka is összetartozik: Máriát mint a Rózsafüzér Királynéját látjuk az egyiken, a másikon pedig Szent Domonkost, a szentolvasó imádság elterjesztőjét. A Szent Szűz a gyermek Jézust tartja kezében, Jézus pedig a rózsafüzért, amelyet felénk nyújt. Szent Domonkos a prédikátorok rendjének - a domonkosoknak - megalapítója. Spanyolországban született, s mint világi pap kezdte meg pályáját. Mint ormai kanonok, szíve vágyát követve megalapította a hithirdető domonkos rendet, elsősorban az albi eretnekség leküzdésére. A hagyomány szerint a Boldogságos Szűz az olvasóimádsággal ajándékozta meg és ennek az imádságnak a szellemét hagyta örökségül rendjére. Szent Domonkosnak nagy jelentősége van a missziós munka és a hittudományok ápolása terén is. Meghalt 1221-ben.

Barat Szent Zsófia a következő ablak képe. Életéről annyit tudunk, hogy Jézus Szívének tisztelete mellett férfias erély és bölcsesség párosult benne. Valóságos nyelvtehetség volt: francia anyanyelvén kívül spanyolul és olaszul beszélt, szótár nélkül olvasott latinul és görögül. Mennyei sugallatra megalapította a Szent Szív rendjét, amely leányok tanításával foglalkozik. 1865-ban halt meg.

Az utolsó ablak Szent Ágoston püspök-egyháztanítót ábrázolja. Ágoston fiatal korában világias, pogány szellemben élt. Saját maga írta meg élettörténetét Vallomások című világhírű művében. Ebből tudjuk, hogy édesanyja, Monika évekig imádkozott érte és sokat sírt miatta. Ezenkívül nagy hatással voltak rá Milánó nagy püspökének, Szent Ambrusnak beszédei. Megtérése után nagy tudását az egyház szolgálatába állította. Hippó püspöke lett, a keresztény ókor legnagyobb bölcselője és a nyugati egyház legzseniálisabb hittudósa. Meghalt Kr. u. 430-ban.

Az északi mellékhajó nyugati végében van a grófi kastély kápolnájának fehér márványoltára, amely 1951-ben került a templomba. (A kastélyról külön fejezetben szólunk.) Az oltár felett látható az a Fájdalmas Szűzanya-kép, amely még a régi lebontott templomból való és a Mária-oltár képe volt. Valójában Pieta-kép, a Szent Szűz ölében tartja halott fia testét. Tekintetével az égre néz, anyai fájdalmában onnét vár és kap vigasztalást. A közel 300 éves kép festője ismeretlen.

A kis kerek torony alatt van a szentsír-kápolna, a Pieta szobrával. A keresztről levett Jézus holttestét fájdalmas anyja ölébe fektetik.

Itt található a keresztelőkút, amelynek alapja nyolcszögletű, négy oszlopon álló félgömb, haraszti mészkőből faragták és csiszolták. A fedő félgömb bronzdomborítás egy bárány alakjával. A félgömb felirata: Én megkeresztellek téged; az alsó félgömbön pedig: Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében!

A keresztúti stációképek Prokopp Péter Rómában élő magyar pap-festőművész olajképeinek reprodukciói.

Templomunk orgonája a Rieger Orgonagyárban készült (Opus 1972). Két harang van a toronyban. A nagyharang 360 kg, öntette Ivánc község közönsége. Öntötték Seltenhoffer Frigyes és fiai harangöntő gyárában, Sopron - 1929 (5533. sz. ). Felirata: Zengő szavad zúgjon hegyen-völgyön át, /Hit és munka naggyá teszi a hazát. A kisharang 120 kg. Szent Miklós és Szent Fülöp tiszteletére készíttette gróf Sigray Antal 1913-ban. Öntötte Egry Ferenc Kisgejőcön.

A toronyóra méretei: hossza 30 m, szélessége a mellékhajókkal 11 m, a főhajó magassága 10 m, a mellékhajóké 6 m. A torony 33 méter magas: téglaépítmény 22 m, sisak 10 m, kereszt 1 m.

A templom látogatható naponta reggel 8 órától az esti istentisztelet végéig (nyáron este 8, télen este fél 7-ig).