A különös természeti képződmény Ivádról Északnyugati irányban a Pataksor út végétől haladva érhető el kb. 3 km távolságban. Kiváló gyalogtúra lehet a településre érkezőknek. (Piros sáv turistajelzés ). Útközben is van látnivaló bőven a teljesen egyedi felszínű terepen: fenyők, tölgyek, borókák, kopár részek, zuzmós, mohás kövek, homokköves képződmények. Meg persze a Kis-Lyukas-kő.
A községből a sportpályától balra, átkelve az Ivádi-patakon érkezzünk rövid út után a Szent-völgybe.
Elhaladva a Remete-tető alatt jobb oldalon, erdőtől letarolt hegyen egy őskori földvár figyelhető meg. A kis alapterületű, magas várkúp körül jól látható az egykori sáncárok gyűrűje. Tovább haladva a Kis-lyukas kő nevezetű hegy alá érkezzünk, Az ős Pannon tenger hullámai formázták lenyűgöző látvánnyá. A homokkőből rajzolt „hullámok” között óriási darázskövek alusszák örök álmukat A Kis-lyukas kő után jobbra kanyarodik az út. A látványok gyönyörében fürdőző turista előtt egy óriási „tanúhegy” a Nagy-lyukas kőnek nevezett Táltos szikla meredezik az ég felé. Mint egykoron fenséges Babilon tornya égbe kiállt Magához vonzza az arra járó ember fiát. Mint porszem ér az ember a hatalmas „Táltos” szikla alá.
A termetes sziklafal alá mászva a meredek lejtőn mintegy öt méter magasan egy barlang ürege tátong. A barlang szamárhátas boltozatú bejárata őskori emberek alkotására utal. Kétlépcsős padkasor húzódik a sziklafal oldalában. A felső a barlang bejáratához vezet. Közelebbről mind jobban bizonyossá válik annak emberi kéz által alkotott mivolta. Szentély jellege formai kialakításából azonnal megállapítható. A „szentélyből” hallatott kiáltás visszhangja hosszú időn át zengi körbe az alattunk álló fenséges völgyet. A „szentélyből” a felső padkán át a sziklafal tetejére vezető lépcsősor romjaihoz érünk. A lépcsősor közepén álló öregfa lezárja az utat, de mellette meg lehet kerülni. Közben eltűnődhet a halandó, miként vert itt gyökeret ez a fa a sziklák sivatagjában. Talán nem-e az a feladata, hogy figyelmeztessen a sziklafal megmászásának veszélyére. Rendkívül óvatosan haladjunk a sziklafal tetején, mert a mohás szikla csúszós és igen mély az alattunk tátongó szakadék. A „szentély” feletti sziklatorony teteje katlanszerűen kivájt. Itt égett egykoron az áldozati tűz, mint hatalmas fáklya.
A megkopott lépcsőkön csak a legóvatosabbak merészkedjenek a közelébe Mások érjék be a táj elénk táruló gyönyörével. Messze látni innen a Szent Korona országába. Észak felé a Tátra hegyei kéklenek, dél felé a Kápolna-völgy irányába egészen az Alföld pereméig ellehet látni tiszta időben. Keletre a Bél-kö, nyugatra a Kékes vonulatai üdvözölnek.
A sziklába rengeteg bevésés látható, de sajnos a huszadik század „művészei” tönkre tették az ősök üzenetét. Figyelmesen szemlélve azonban még ilyenek is megfigyelhetők.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A községből a sportpályától balra, átkelve az Ivádi-patakon érkezzünk rövid út után a Szent-völgybe.
Elhaladva a Remete-tető alatt jobb oldalon, erdőtől letarolt hegyen egy őskori földvár figyelhető meg. A kis alapterületű, magas várkúp körül jól látható az egykori sáncárok gyűrűje. Tovább haladva a Kis-lyukas kő nevezetű hegy alá érkezzünk, Az ős Pannon tenger hullámai formázták lenyűgöző látvánnyá. A homokkőből rajzolt „hullámok” között óriási darázskövek alusszák örök álmukat A Kis-lyukas kő után jobbra kanyarodik az út. A látványok gyönyörében fürdőző turista előtt egy óriási „tanúhegy” a Nagy-lyukas kőnek nevezett Táltos szikla meredezik az ég felé. Mint egykoron fenséges Babilon tornya égbe kiállt Magához vonzza az arra járó ember fiát. Mint porszem ér az ember a hatalmas „Táltos” szikla alá.
A termetes sziklafal alá mászva a meredek lejtőn mintegy öt méter magasan egy barlang ürege tátong. A barlang szamárhátas boltozatú bejárata őskori emberek alkotására utal. Kétlépcsős padkasor húzódik a sziklafal oldalában. A felső a barlang bejáratához vezet. Közelebbről mind jobban bizonyossá válik annak emberi kéz által alkotott mivolta. Szentély jellege formai kialakításából azonnal megállapítható. A „szentélyből” hallatott kiáltás visszhangja hosszú időn át zengi körbe az alattunk álló fenséges völgyet. A „szentélyből” a felső padkán át a sziklafal tetejére vezető lépcsősor romjaihoz érünk. A lépcsősor közepén álló öregfa lezárja az utat, de mellette meg lehet kerülni. Közben eltűnődhet a halandó, miként vert itt gyökeret ez a fa a sziklák sivatagjában. Talán nem-e az a feladata, hogy figyelmeztessen a sziklafal megmászásának veszélyére. Rendkívül óvatosan haladjunk a sziklafal tetején, mert a mohás szikla csúszós és igen mély az alattunk tátongó szakadék. A „szentély” feletti sziklatorony teteje katlanszerűen kivájt. Itt égett egykoron az áldozati tűz, mint hatalmas fáklya.
A megkopott lépcsőkön csak a legóvatosabbak merészkedjenek a közelébe Mások érjék be a táj elénk táruló gyönyörével. Messze látni innen a Szent Korona országába. Észak felé a Tátra hegyei kéklenek, dél felé a Kápolna-völgy irányába egészen az Alföld pereméig ellehet látni tiszta időben. Keletre a Bél-kö, nyugatra a Kékes vonulatai üdvözölnek.
A sziklába rengeteg bevésés látható, de sajnos a huszadik század „művészei” tönkre tették az ősök üzenetét. Figyelmesen szemlélve azonban még ilyenek is megfigyelhetők.