Szondi-alagút

Drégelypalánk szomszédságában, a Hont-Tsitári kegyhely közelében található egy ismeretlen eredetű barlang, mely Drégelyvár irányába mutat. A labirintusszerű, valószínűleg emberi kéz által épített földalatti folyosó ismeretlen korú és ismeretlen rendeltetésű. Az alagút sokak fantáziáját megmozgatta. Drégely vára közelében is erősen tartja magát az a történet, hogy a Szondi-alagút összeköttetésben áll a várral. A legenda szerint ezen a titokzatos alagúton jártak imádkozni a Drégely várban lakók a Tsitári kápolnához. Lelkes amatőr kutatók évtizedekkel ezelőtt neki kezdtek a feltárásának. A pénz, az erő azonban rendre elfogyott, s maradt tovább a rejtély.

HOVÁ VEZET AZ ALAGÚT? KI ÉPÍTETTE ÉS MIÉRT? VALÓBAN ÖSSZEKÖTTETÉSBEN ÁLL A VÁRRAL? Vagy csak rejtekhelyül szolgált a hódoltság korában?

A járatok egykor 80-100 cm szélesek és embermagasságúak voltak, ma többnyire 1-1,5 méter magas a járat, de van, ahol ezt sem éri el. A nagymérvű feltöltés miatt csak négykézláb, térden csúszva lehet közlekedni. Sőt az alagút északi szárnya a vége felé fokozatosan a járhatatlanságig szűkül össze. Mivel az alagút a vár felé halad, több irányban elágazik, terem, raktározás céljára szolgáló kiszélesedés nincsen benne, kézenfekvő, hogy csak közlekedés céljára szolgált.

A LEGENDA AZONBAN TOVÁBB ÉL! Mivel más objektum nincs a közelben, talán elképzelhető, hogy a várba vezet – a nagy, körülbelül 3 kilométeres távolság és 250 méteres szintkülönbség ellenére is? Időről-időre sokan felkeresik a barlangot, mely valójában minden bizonnyal egy érckutató, feltáró bányavágat lehetett.

Az esetleges feltáró munka bizonyára számos érdekes kérdésre adhatna magyarázatot. A barlangba való látogatás azonban BALESETVESZÉLY MIATT NEM LEHETSÉGES!