A XVIII. század elején a környékre németek telepedtek. Ők adtak a csodatevő forrásnak nevet (Bründl-kutacska). Az első remetét 1731-ből említik. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának kápolnával.
A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás.
Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki a talajból. Annak idején tízezren is lehettek a zarándokok, akik ellátogattak egy-egy csicsói búcsúba.
Az egykori remeteség által őrzött misztikus templom és kegykép,
valamint – a hagyomány szerint – csodás gyógyulásokat hozó szentkút leromlott épületegyüttesét Hőgyész önkormányzata a közmunkaprogram, a Hőgyészi Értékőrző Egyesület pedig pályázati segítséggel közel tízmillió forintból együtt újította fel.
A pályázatnak köszönhetően száz százalékos támogatást nyert el a projekt. A remények szerint a megújult zarándokhely a táj és a több a jövőben nemcsak a vallásos, hanem a bakancsos turisták ideális kirándulóhelye is lehet.
A többnemzetiségű nagyközségben a XVIII. században betelepülő németek leszármazottai inkább a templomban elhelyezett Szűz Mária kegyképnek, míg a magyarok a forrásvíznek, a szent kútnak tulajdonítanak csodatévő erőt.
Mária szobor
A szobrot azok a málenkij robotra elhurcolt német lakosok családtagjai állíttatták hálából, akik szerencsésen hazatértek a kényszermunkából. A szobrot, melyet Sinkó András tervei alapján a pécsi Zsolnai Porcelángyárban készítettek 1947.05.26-án a Jezsuita-Páter Máriás szentelte fel. Tudomásunk szerint ilyen szobor összesen 3 db van az országban. A szobor a felállításának 70 éves évfordulójára lett felújítva.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás.
Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki a talajból. Annak idején tízezren is lehettek a zarándokok, akik ellátogattak egy-egy csicsói búcsúba.
Az egykori remeteség által őrzött misztikus templom és kegykép,
valamint – a hagyomány szerint – csodás gyógyulásokat hozó szentkút leromlott épületegyüttesét Hőgyész önkormányzata a közmunkaprogram, a Hőgyészi Értékőrző Egyesület pedig pályázati segítséggel közel tízmillió forintból együtt újította fel.
A pályázatnak köszönhetően száz százalékos támogatást nyert el a projekt. A remények szerint a megújult zarándokhely a táj és a több a jövőben nemcsak a vallásos, hanem a bakancsos turisták ideális kirándulóhelye is lehet.
A többnemzetiségű nagyközségben a XVIII. században betelepülő németek leszármazottai inkább a templomban elhelyezett Szűz Mária kegyképnek, míg a magyarok a forrásvíznek, a szent kútnak tulajdonítanak csodatévő erőt.
Mária szobor
A szobrot azok a málenkij robotra elhurcolt német lakosok családtagjai állíttatták hálából, akik szerencsésen hazatértek a kényszermunkából. A szobrot, melyet Sinkó András tervei alapján a pécsi Zsolnai Porcelángyárban készítettek 1947.05.26-án a Jezsuita-Páter Máriás szentelte fel. Tudomásunk szerint ilyen szobor összesen 3 db van az országban. A szobor a felállításának 70 éves évfordulójára lett felújítva.