Hódmezővásárhely látnivalói
Népművészeti Ház
Az Árpád utca 21. szám alatti, közvetlenül az árvízvédelmi fal mellett épült egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. Két épületszárny húzódik egymással szemben, melyeknek építési ideje a 18. és a 19. század fordulójára tehető. A házépítő Nagy György János parasztgazda vagy apja lehetett, majd a Csáki, legutóbb pedig az Elek családok lakták. Elek Áron tulajdonában volt a ház, amikor 1974-ben a városhoz került.
A főépület vályogfalú, nádtetejű, tisztaszoba – konyha - lakószoba beosztású. A vele szemben álló épületegyüttes részei: lakószoba – konyha (ezek most foglalkoztató teremként működnek) – katonaszoba – szabadkéményes konyha – padlásfeljáró – pincelejáró – kamra – két istálló és végül kocsiszín. Az udvar bejárattal szembeni oldalán építették fel a hombárt. A disznó- és tyúkólak az udvar, kerítéssel elválasztott belső részén találhatók.
A felújítási munkálatok 1983-ban kezdődtek el, s a berendezett épületegyüttest 1984. október 6-án adták át a közönségnek.
A főépület tisztaszobájának berendezése a vásárhelyi festett bútorokat és a szőrhímzést mutatja be. A hímzések az egykori Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dolgozóinak kézügyességét dicsérik. A vásárhelyi hímzés alapanyaga a kendervászon, amelyet a racka juh gyapjából font, házilag festett szőrfonállal hímeznek ki. A vásárhelyi hímzést eredetileg csak párnavégeken alkalmazták, amelyek fontos részét képezték a menyasszony hozományának.
A lakószobában eredetileg a vásárhelyi fazekasságot bemutató kiállítás kapott helyet, amelyet azonban később lebontottak és a különböző edényeket a tisztaszobában valamint a konyhában helyezték el. A kerámiákat egyrészt Vékony Sándor, Mónus Ferenc és Mónus Sándor fazekasmesterek, másrészt pedig az egykori Agyag és Szilikátipari Szövetkezet munkatársai készítették, díszítésüket Nagy Béláné népi iparművész végezte.
A főépület helyiségeinek érdekessége a pingált mennyezet, amelynek különböző korú rétegeit Szabó Judit iparművész tárta föl és rekonstruálta. A legrégibb kézzel festett, virágcsokros, indás, leveles díszítést a tisztaszobában lehet látni. A konyha és a lakószoba mennyezetét sablonnal készített minták díszítik, amelyek már a polgári ízlésvilágot tükrözik.
A főépülettel szemben álló épületegyüttes szabadkéményes konyháját és katonaszobáját a Tornyai János Múzeum gyűjteményéből rendezték be. A konyha belső sarkában találjuk a katlant, amelyet disznóvágáskor, lekvárfőzéskor, nagymosás alkalmával használtak. Az edények tárolására az úgynevezett kaszli szolgált, amelynek felső nyitott részében helyezték el a virágos tányérokat. A katonaszoba fenntartásával a 19. században a gazda elszállásolási kötelezettségének tett eleget.
Megközelíthetőség
A Népművészeti Ház Hódmezővásárhely belvárosában található. Busszal érkezőknek a Németh László Városi Könyvtár megállójától gyalogosan 5 percre, az autóbusz állomástól 8-10 percre található. A kiállítóhely Hódmezővásárhely és Hódmezővásárhely-Népkert vasútállomástól 20 percnyi sétára van. Személygépkocsival érkezőknek fizetős parkolók találhatóak a belvárosban, valamint parkolási lehetőség a Family Center parkolójában. Buszoknak a Szent Antal utcában található kijelölt parkoló.
A főépület vályogfalú, nádtetejű, tisztaszoba – konyha - lakószoba beosztású. A vele szemben álló épületegyüttes részei: lakószoba – konyha (ezek most foglalkoztató teremként működnek) – katonaszoba – szabadkéményes konyha – padlásfeljáró – pincelejáró – kamra – két istálló és végül kocsiszín. Az udvar bejárattal szembeni oldalán építették fel a hombárt. A disznó- és tyúkólak az udvar, kerítéssel elválasztott belső részén találhatók.
A felújítási munkálatok 1983-ban kezdődtek el, s a berendezett épületegyüttest 1984. október 6-án adták át a közönségnek.
A főépület tisztaszobájának berendezése a vásárhelyi festett bútorokat és a szőrhímzést mutatja be. A hímzések az egykori Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dolgozóinak kézügyességét dicsérik. A vásárhelyi hímzés alapanyaga a kendervászon, amelyet a racka juh gyapjából font, házilag festett szőrfonállal hímeznek ki. A vásárhelyi hímzést eredetileg csak párnavégeken alkalmazták, amelyek fontos részét képezték a menyasszony hozományának.
A lakószobában eredetileg a vásárhelyi fazekasságot bemutató kiállítás kapott helyet, amelyet azonban később lebontottak és a különböző edényeket a tisztaszobában valamint a konyhában helyezték el. A kerámiákat egyrészt Vékony Sándor, Mónus Ferenc és Mónus Sándor fazekasmesterek, másrészt pedig az egykori Agyag és Szilikátipari Szövetkezet munkatársai készítették, díszítésüket Nagy Béláné népi iparművész végezte.
A főépület helyiségeinek érdekessége a pingált mennyezet, amelynek különböző korú rétegeit Szabó Judit iparművész tárta föl és rekonstruálta. A legrégibb kézzel festett, virágcsokros, indás, leveles díszítést a tisztaszobában lehet látni. A konyha és a lakószoba mennyezetét sablonnal készített minták díszítik, amelyek már a polgári ízlésvilágot tükrözik.
A főépülettel szemben álló épületegyüttes szabadkéményes konyháját és katonaszobáját a Tornyai János Múzeum gyűjteményéből rendezték be. A konyha belső sarkában találjuk a katlant, amelyet disznóvágáskor, lekvárfőzéskor, nagymosás alkalmával használtak. Az edények tárolására az úgynevezett kaszli szolgált, amelynek felső nyitott részében helyezték el a virágos tányérokat. A katonaszoba fenntartásával a 19. században a gazda elszállásolási kötelezettségének tett eleget.
Megközelíthetőség
A Népművészeti Ház Hódmezővásárhely belvárosában található. Busszal érkezőknek a Németh László Városi Könyvtár megállójától gyalogosan 5 percre, az autóbusz állomástól 8-10 percre található. A kiállítóhely Hódmezővásárhely és Hódmezővásárhely-Népkert vasútállomástól 20 percnyi sétára van. Személygépkocsival érkezőknek fizetős parkolók találhatóak a belvárosban, valamint parkolási lehetőség a Family Center parkolójában. Buszoknak a Szent Antal utcában található kijelölt parkoló.
További keresési lehetőségek