Szentélyrésze valószínűleg azonos a XIV. századi pápai tizedjegyzékben szereplő, Szent Imre tiszteletére szentelt templom szentélyével. Formája szabálytalan sokszög, amelyet a sarokpontokban kétosztatú támpillérek támasztanak meg. A gótikus épület a XVI. század közepén lett a reformátusoké, akik a XVII. század második felében nyugati irányban bővítették - erre utal a torony kapuján olvasható 1677-es évszám. Magas, szabálytalan tornya azért különös, mert bizonyos nézetekből öt oldalát is lehet látni egyszerre.
Bejárata a nyugati harangtorony tengelyében nyílik félköríves szalagkeretes ajtóban, mely kis nyitott előtérbe vezet.
A bejárat két oldalán 1-1 támpillér. A bejárat feletti oldalon 3, a páros oldalakon 2 (1 elfalazott), a nyeregtető felől 1 félköríves szalagkeretes ablak nyílik.
Az egyszerű fél órapárkány felett ívelt alsó rézsű magas csúcsos gúlasisak.
A hajó déli oldalán 3 db. félköríves ablak nyílik.
Az apszis, az egykori szentély tengelye eltér a mai hajó tengelyétől, láthatóan tört vonalban kapcsolódik hozzá. Kettősosztású tám pillérei között 2 félköríves ablak nyílik. Az északi falat nem tagolja semmi.
Nyeregtetejét fémlemezborítás fedi, gerincvonala az apszissal megtörik.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Bejárata a nyugati harangtorony tengelyében nyílik félköríves szalagkeretes ajtóban, mely kis nyitott előtérbe vezet.
A bejárat két oldalán 1-1 támpillér. A bejárat feletti oldalon 3, a páros oldalakon 2 (1 elfalazott), a nyeregtető felől 1 félköríves szalagkeretes ablak nyílik.
Az egyszerű fél órapárkány felett ívelt alsó rézsű magas csúcsos gúlasisak.
A hajó déli oldalán 3 db. félköríves ablak nyílik.
Az apszis, az egykori szentély tengelye eltér a mai hajó tengelyétől, láthatóan tört vonalban kapcsolódik hozzá. Kettősosztású tám pillérei között 2 félköríves ablak nyílik. Az északi falat nem tagolja semmi.
Nyeregtetejét fémlemezborítás fedi, gerincvonala az apszissal megtörik.