Hévíz látnivalói
Evangélikus - Református templom
- Cím
- Hévíz
- Helikon u. 6.
- 46.781555 N, 17.185504 E
- Kapcsolat Nincs megadva elérhetőség
A hévízi evangélikus gyülekezet története 1926-ban - a keszthelyi missziói körzet megalakulásakor - hévízi (akkor még hévízszentandrási) lakos nem szerepelt a választási névjegyzékekben, de evangélikus istentiszteletet már tartottak a gyógyfürdő gyógytermében vasárnaponként, 10 órai kezdettel a fürdővendégek részére.
Az egyházkerület 1933-ban kiadott névtárában Hévízszentandrásnál 4, az 1940-es névtárban 6 evangélikus lelket tüntettek fel.
Mindezek mellett Hévízen már az 1930-as évek elejétől gyűjtés folyt templom építésére az ott üdülő evangélikusok és reformátusok körében.
A gyülekezeti élet utáni vágy nagyságát jelzi, hogy Szeghalmy Bálint műépítész a háború előtt több változatban tervet is készített közös protestáns templom építésére, és a kivitelezéshez a Vallás -és Közoktatási Minisztérium 500 pengőt adományozott. A terv megvalósításának a háború állta útját.
Az ötvenes évek végén ismét felmerült a templomépítés igénye és megindult a gyűjtés. 1974-ben lehetőség kínálkozott a használaton kívüli helyi zsinagóga megvásárlására, de a templomalapban lévő pénz a vételárat nem fedezte, az egyházi felsőbbség pedig nem adott hozzá anyagi segítséget.
A több évtizedes vágy teljesülésére csak az 1990-es években nyílt reális lehetőség.
1993-ban Hévíz képviselőtestülete a közös evangélikus-református templom építésére telket adományozott. 1994. február 10-én a Keszthely szórványaként nyilvántartott Hévíz 80 evangélikusa leánygyülekezetté alakult. A templomépítés elősegítése céljából a helyi reformátusokkak közös templomépítő és fenntartó alapítványt hoztak létre.
Az 1994. május 23-án ülésező közös presbitérium elhatározta, hogy a templomot Szeghalmy Bálint régi tervének korszerűsített változatában fogja felépíteni. A terv átdolgozását Zoób Mihály építész vállalta.
Az építkezés 1997. június 16-án kezdődött és másfél évig tartott. A templomszentelő istentiszteletet 1998. december 6-án tartották D. dr. Harmati Béla ev. püspök-elnök és dr. Márkus Mihály ref. püspök, illetve Smidéliusz Zoltán ev. esperes és Császár Attila ref. esperes szolgálatával.
A templom építéséhez szükséges több mint 31 millió forint az önkormányzat hozzájárulásából, a belföldi és külföldi egyházszervezetek, a Hévízre üdülni járó hívek, valamint a két gyülekezet tagjainak adományából jött össze.
2003. április 5-én új oltárképpel gazdagodott a hévízi templom. A szárnyas oltárkép Polgár Rózsa Kossuth -és Munkácsy-díjas kárpitművész alkotása. (A művész Harmati Béla ny. püspök felesége).
Az ünnepélyes avató istentiszteleten Ittzés János püspök hirdette az igét, az oltárképet Smidéliusz Zoltán püspökhelyettes szentelte fel.
Az egyházkerület 1933-ban kiadott névtárában Hévízszentandrásnál 4, az 1940-es névtárban 6 evangélikus lelket tüntettek fel.
Mindezek mellett Hévízen már az 1930-as évek elejétől gyűjtés folyt templom építésére az ott üdülő evangélikusok és reformátusok körében.
A gyülekezeti élet utáni vágy nagyságát jelzi, hogy Szeghalmy Bálint műépítész a háború előtt több változatban tervet is készített közös protestáns templom építésére, és a kivitelezéshez a Vallás -és Közoktatási Minisztérium 500 pengőt adományozott. A terv megvalósításának a háború állta útját.
Az ötvenes évek végén ismét felmerült a templomépítés igénye és megindult a gyűjtés. 1974-ben lehetőség kínálkozott a használaton kívüli helyi zsinagóga megvásárlására, de a templomalapban lévő pénz a vételárat nem fedezte, az egyházi felsőbbség pedig nem adott hozzá anyagi segítséget.
A több évtizedes vágy teljesülésére csak az 1990-es években nyílt reális lehetőség.
1993-ban Hévíz képviselőtestülete a közös evangélikus-református templom építésére telket adományozott. 1994. február 10-én a Keszthely szórványaként nyilvántartott Hévíz 80 evangélikusa leánygyülekezetté alakult. A templomépítés elősegítése céljából a helyi reformátusokkak közös templomépítő és fenntartó alapítványt hoztak létre.
Az 1994. május 23-án ülésező közös presbitérium elhatározta, hogy a templomot Szeghalmy Bálint régi tervének korszerűsített változatában fogja felépíteni. A terv átdolgozását Zoób Mihály építész vállalta.
Az építkezés 1997. június 16-án kezdődött és másfél évig tartott. A templomszentelő istentiszteletet 1998. december 6-án tartották D. dr. Harmati Béla ev. püspök-elnök és dr. Márkus Mihály ref. püspök, illetve Smidéliusz Zoltán ev. esperes és Császár Attila ref. esperes szolgálatával.
A templom építéséhez szükséges több mint 31 millió forint az önkormányzat hozzájárulásából, a belföldi és külföldi egyházszervezetek, a Hévízre üdülni járó hívek, valamint a két gyülekezet tagjainak adományából jött össze.
2003. április 5-én új oltárképpel gazdagodott a hévízi templom. A szárnyas oltárkép Polgár Rózsa Kossuth -és Munkácsy-díjas kárpitművész alkotása. (A művész Harmati Béla ny. püspök felesége).
Az ünnepélyes avató istentiszteleten Ittzés János püspök hirdette az igét, az oltárképet Smidéliusz Zoltán püspökhelyettes szentelte fel.
További keresési lehetőségek