Árpád-kori templom

A gótikus stílusú műemlék templom a falu legősibb nevezetessége. 13. századi gótikus stílusú templom feltehetően a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorának tartozéka volt, mellette remeteházzal. A 18. század eleji püspöki vizitációk során szóba sem került, mert a török időkben a környezete annyira elvadult, hogy csak később bukkantak rá. A templomot a 18. században átalakították. 1976-ban az Országos Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre.

A templomon belül a középkori eredetű falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence található. A 18. századi elődök a gótikus templom falaira barokk stílusú magasítást, ablakokat és boltívet húztak. Fekete rokokó oltárt készíttetek. Ez később a mai templom szentsír-oltára lett. A templom 1760-ban készült el. Ez később kicsinek bizonyult, ezért a közelében épült a mai templom.
A 20. század elején az ősi templom szentélyében felfedeztek egy "metterciát", amely a 14. századi itáliai festőiskolák kedvelt témája volt. Ugyanakkor fedeztek fel egy másik freskót is. A középkori falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence látható.

"Miután a régi templom a plébánia telkén állt, annak gazdasági épületévé vált. Hajójából szénapajta lett, szentélye, sekrestyéje pedig húsfüstölő. Ez okozta, hogy középkori falképeit vastag, zsíros korom borítja" - írja Szőnyi Ottó művészettörténész 1911-ben az elhagyott templomról.

A középkori eredetű templom erősen megrongálódott, bár a XIV. században felújították, de 1883-ban új templom épült a közelében, és a középkori méltatlan sorsra jutott.

Az 1970-es években műemléki szempontból helyreállították az épületet. A külsőn itt is a déli homlokzat uralkodik. A kapu fölötti három ablak közül a nyugati, a karzat miatt magasabb, mint a többi, jelezve, hogy az urasági karzat is már a XIII. században készült. A kisméretű templomhoz a gótika korában sekrestyét építettek, a sekrestyében pedig konzolos ülőfülkét, szentségtartó fülkét illetve háromkaréjos gótikus ablakot alakítottak ki. A szentély négyzetes alaprajzú, mely a XIII. században vált általánossá hazánkban, szemben a félkörívessel. (Érdekes megemlíteni azt, hogy Baranya megye területén a négyzetes szentélyzáródású templomok kizárólag Pécstől északra találhatóak.) A templombelső értékes darabja a rekonstruált késő román keresztelő kút.