Karapancsai Kastély és Major

A vadregényes Alsó-Duna völgy holtágakkal szabdalt világának jelképe, a gímszarvas és a nagyvad évszázadok óta kedvelt területe, a történeti Bellyei Uradalom egyik központja, a Gemenc Zrt. ékköve, a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhelye. Mindez Karapancsa,a két kastélyból, valamint majorsági épületekből álló műemlékegyüttes.

A RÉGMÚLT
A török hódoltság alóli felszabadító harcok hadvezére, Savoyai Jenő herceg, hősiessége jutalmául kapta meg azt a hatalmas birtokot, mely Mohácstól délre feküdt a Duna és a Dráva területén. Később a Bellyei Uradalom visszaszállt a császárra és több tulajdonos után a XIX. század második felében Habsburg Albrecht (Albert) lett a birtokos. Albrecht nemcsak kitűnő hadvezér volt, hanem egyben jó gazdálkodó is, neki köszönhető, hogy mintagazdasággá szervezte az uradalmat és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást. Karapancsát a Duna árterének erdei vették körül, ahol különleges állatvilágot talált a korabeli utazó.
Alfred Brehm 1878-as ornitológiai gyűjtőútja során elragadtatással emlékezett meg a területről. Útitársát, Rudolf főherceget lenyűgözte a látvány és útirajzában „paradicsomi állapotokról” írt.

FRIGYES FŐHERCEG ÉS IZABELLA FŐHERCEGASSZONY
Albrecht 1895-ben bekövetkezett halála után Habsburg Frigyes főhercegre szállt a birtok, aki feleségével, Izabella főhercegasszonnyal (Isabella von Croÿ-Dülmen hercegnő) együtt fejedelmi vadászatokon látta vendégül a korszak koronás főit. Karapancsán többek között megfordult I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös és gróf Széchenyi Zsigmond is.
A főhercegasszony – szenvedélyes fotográfus lévén – valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat, valamint a mindennapi élet részleteit, a korabeli élő népviseletet és népszokásokat is. Izabella modern, korszerű gondolkodása jól tetten érhető mindazon fényképeinél, ahol dokumentarista eszközökkel – nem beállított módon – az egyszerű emberek munkával teljes mindennapjait örökítette meg.

A KASTÉLYOK
Ezen a területen már a XIX. században állt egy kastély, amely egyre nehezebben tudott megfelelni a vissza-visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének. Éppen ezért a főhercegi házaspár építetett egy új vadászkastélyt, a Nagykastélyt, mely minden esztétikai és kényelmi szempontnak eleget tett. 1910-ben készült el teljes pompájában és fogadta negyedik, egyben utolsó látogatásán a császárt.

A PARK
Az új kastély megépítése mellett természetesen a protokolláris feladatoknak is eleget tevő díszkert is a kivitelezés szerves részét képezte. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a tervek elkészítésével, aki meg is alkotta 1907-1908 táján a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő elképzeléseket.

A KARAPANCSAI KASTÉLY ÉS MAJOR NAPJAINKBAN
Az elmúlt években a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. jelentős értékteremtő munkája révén megmentette a Karapancsai Kastély és Major épületegyüttesét.
A karapancsai komplexumot a Gemenc Zrt. felújította. A jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületek közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol az eredeti enteriőrt is rekonstruálták.
A szállásként működő Vadászkastély mellett teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat.
A Kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhely nyolc termében a főhercegi birtok kialakulása, a főhercegi család bemutatása, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, a terület nemzetiségeinek bemutatása, a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai kaptak helyet. Igazi kuriózumként, Izabella főhercegasszony több kinagyított korabeli fotográfiája segítségével, újból átélheti az érdeklődő múzeumlátogató a „boldog békeidők” karapancsai valóságát.

Az elmúlt években nemcsak a kastélyok újultak meg, hanem a korabeli tervrajzok és fotók alapján megtörtént a történelmi jelentőségű neobarokk kastélykert eredeti állapotot megközelítő helyreállítása is.