A hegyesdi pihenő, horgásztó egy kis gyöngyszem a térségben, amely a bezárt dolomitbánya helyén feljött karsztvíz rendszerre épül. A dolomitot az 1960-as évek elején kezdték bányászni Hegyesden, ekkor még kézi erővel.
A terület mélyebb pontján egy kis liba úsztató volt, ahol a gyerekek is térdig gázolhattak a vízben. Ez a víz a nyirádi bauxit bányászat vízkivételének „köszönhetően” elapadt, a falu ill. a környék kútjaival együtt. Ezután fokozatosan megkezdődött a dolomit ipari kitermelése.
A 90-es évek elejére már egy tisztességes méretű bányagödör csúfította a tájat. Ezután következett a változás. A nyirádi bauxit bányák vízkivételét drasztikusan csökkentették, majd teljesen leállították. Ez a lépés „visszahozta” a környék régi vízrendszerét, így a kis libaúsztatóba is kezdett visszaszivárogni a víz. Addigra a kis libaúsztatóból kb. 2,2 ha-os 8-10 m mély bányagödör lett. Ezt pár év alatt a visszaszivárgó kristálytiszta karsztvíz megtöltötte.
A Hegyesdi Horgász Egyesület 2009-ben megkapta a Hegyesdi Önkormányzattól hasznosításra, kezelésre a tavat, és annak környezetét. A tó partvonala és környezete ekkor még kialakítatlan, rendezetlen és szemetes volt. Az egyesületi tagok rengeteg munkával és önzetlen vállalkozók segítségével, 2011 júniusában jutottak el odáig, hogy a tó „megnyithatott” és várja a kulturált pihenésre, horgászatra váró vendégeket. Mivel az egyesület sajnos semmilyen anyagi támogatásban nem részesült hivatalos forrásból, ezért minden ami a tó környezetében található, civil, természetszerető emberek együttes összefogásának az eredménye.
Az első halasítást az idelátogató madarak végezték. A tóban nagy számban elszaporodtak a keszegfélék. Ennek ellensúlyozására 2007- ben 3000 db előnevelt süllő ivadék talált új lakóhelyre a bányatóban. Azóta folyamatosan történnek a telepítések, természetesen figyelembe véve a tó ökológiai adottságát. A tóban hamar elindult az élet, mára már kisebb nagyobb nád és hínárfoltok találhatóak. A tó átlag vízmélysége 5.5-6.5m. A legmélyebb pontja kb 8,5-9m.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A terület mélyebb pontján egy kis liba úsztató volt, ahol a gyerekek is térdig gázolhattak a vízben. Ez a víz a nyirádi bauxit bányászat vízkivételének „köszönhetően” elapadt, a falu ill. a környék kútjaival együtt. Ezután fokozatosan megkezdődött a dolomit ipari kitermelése.
A 90-es évek elejére már egy tisztességes méretű bányagödör csúfította a tájat. Ezután következett a változás. A nyirádi bauxit bányák vízkivételét drasztikusan csökkentették, majd teljesen leállították. Ez a lépés „visszahozta” a környék régi vízrendszerét, így a kis libaúsztatóba is kezdett visszaszivárogni a víz. Addigra a kis libaúsztatóból kb. 2,2 ha-os 8-10 m mély bányagödör lett. Ezt pár év alatt a visszaszivárgó kristálytiszta karsztvíz megtöltötte.
A Hegyesdi Horgász Egyesület 2009-ben megkapta a Hegyesdi Önkormányzattól hasznosításra, kezelésre a tavat, és annak környezetét. A tó partvonala és környezete ekkor még kialakítatlan, rendezetlen és szemetes volt. Az egyesületi tagok rengeteg munkával és önzetlen vállalkozók segítségével, 2011 júniusában jutottak el odáig, hogy a tó „megnyithatott” és várja a kulturált pihenésre, horgászatra váró vendégeket. Mivel az egyesület sajnos semmilyen anyagi támogatásban nem részesült hivatalos forrásból, ezért minden ami a tó környezetében található, civil, természetszerető emberek együttes összefogásának az eredménye.
Az első halasítást az idelátogató madarak végezték. A tóban nagy számban elszaporodtak a keszegfélék. Ennek ellensúlyozására 2007- ben 3000 db előnevelt süllő ivadék talált új lakóhelyre a bányatóban. Azóta folyamatosan történnek a telepítések, természetesen figyelembe véve a tó ökológiai adottságát. A tóban hamar elindult az élet, mára már kisebb nagyobb nád és hínárfoltok találhatóak. A tó átlag vízmélysége 5.5-6.5m. A legmélyebb pontja kb 8,5-9m.