Szent Mihály templom

A legrégebbi feljegyzések szerint a falu mai Szent Mihály-plébániatemplomának a helyén a XIII. század első felében már kápolna állt, s működött a tatárjárásig. A mai épület elődjét valószínűleg 1397-ben emelték.

A templom nyugati kapuja felett egy ablak, két oldalán egy-egy félköríves záródású fali fülkében Szent Flórián és Szent Vendel kőszobra magasodik svájci viseletben.

A templom mellett látható szép kovácsoltvas kereszt korábban a régi temetőben állt, a hagyomány szerint a XIV. századból származik. A szentély sekrestye felőli falán találjuk egy ismeretlen, XIX. századi festő Krisztus-képét. A gazdag oltárépítményen Szent István és Szent László aranyozott szobra között Szent Mihály küzd a gonosszal. A Nepomuki Szent János-oltáron a faszobrok a hit, a remény és a szeretet szimbólumai. A jobb oldali mellékoltárra a győri székesegyház Könnyező Mária képét Héderváry János másoltatta. A Szent Mihály-templom legérdekesebb, legértékesebb és korát tekintve legvitatottabb darabja az északi hajófal mellett álló keresztelőkút. Vörös márványból készült, nyolcoldalú, gótikus, s az Anno Domini 1031 évszámot vésték rá. A művészettörténészek vitatják a készítésnek ezt az időpontját mondván, felirata gót betűs, továbbá a mellé faragott országcímerből és a Héderváryak címeréből arra következtetnek, hogy Héderváry Lőrinc készíttette. A hármas halomból kinövő kereszt azt mondja el, hogy készíttetője az ország nádora volt, mert csak ők használhatták ezt a címerelemet.

A sekrestye falát az első és második világháború áldozatainak emlékműve díszíti.

A templom északi oldalán áll a plébánia takaros épülete, amelyet 1956-ban emeltek. Ma civilek lakják, Darnózseliben van a plébános székhelye.

A Hédervár Templomaiért Alapítvány sokat fáradozik a templom és környékének rendben tartásán, az épület állagának megóvásán. Az utóbbi néhány évben restaurálták a mellékoltárt, órát kapott a templomtorony, civil összefogással kitisztították a patakmedret. Munkálatok folynak a plébánia körüli kőfal rendbehozásán is.