A Darnózselire vezető út mentén, évszázados fák alkotta parkban áll a falu legismertebb épülete, a háromszintes, három saroktoronnyal ékes, két szfinx által őrzött kastély. A kastély napjainkra maradt egységes barokk összképe a XVII. század derekán induló, több évtizedig tartó építkezés eredménye.
Géza fejedelem idején jöttek be hazánkba a német származású Volfer és Héder testvérek. A krónikák szerint Géza fejedelem Héder lovagnak adományozta a Szigetközt. A Héderváry család őse építhette fel Héder várát, a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalmuk központját a ma Zsidó-dombnak nevezett halmon.
A 16. század elején Hédervári István egy akkoriban divatos reneszánsz várkastélyt emeltetett a rideg, lakásnak már kényelmetlenné váló, gótikus középkori vár közelében. Viczay Mihály és fia gyökeresen átalakították a várkastélyt, mely ezúttal barokk díszeket kapott. Újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, ide került a barokk díszlépcső, előterébe és a mellette lévő földszinti szobába lugasos, indás kifestés készült. A reneszánsz ablakokat elfalazták. Ugyanekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna. 1906–1907-ben nagyobb munkálatok kezdődtek. Ekkor készült a reprezentatív nagyterem, a vadászterem, jó pár szalon, a park kővázái és a kis szigeten lévő kentaurszobor, s ekkor épült a neogótikus kerti ház.
A világháború után – 1946 és 1983 között – iskolának és kollégiumnak használták az épületet, majd a Művészeti Alap alkotóháza lett. Az egykori grófi otthon egy magas kategóriájú és egyedi hangulatú szálláshellyé alaklult át. Sajnos ez bezárt, így a kastély jelenleg üresen áll.
A kastélyt körülvevő angolpark az angol Petri Bernard személyes irányítása mellett jött létre. A kastély előtt először franciakert létesült, majd fokozatosan átadta helyét annak a tájképi kertnek, melyet ma élvezhetünk. A XIX. század ízlésének megfelelően a gyűjteményes kertek kialakításakor készítették a sugárutakat, ekkor ültették a ma már óriás méretű platánokat és jegenyefákat is, illetve a kínai páfrányfát, az amerikai tulipánfát és a szivarfát.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Géza fejedelem idején jöttek be hazánkba a német származású Volfer és Héder testvérek. A krónikák szerint Géza fejedelem Héder lovagnak adományozta a Szigetközt. A Héderváry család őse építhette fel Héder várát, a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalmuk központját a ma Zsidó-dombnak nevezett halmon.
A 16. század elején Hédervári István egy akkoriban divatos reneszánsz várkastélyt emeltetett a rideg, lakásnak már kényelmetlenné váló, gótikus középkori vár közelében. Viczay Mihály és fia gyökeresen átalakították a várkastélyt, mely ezúttal barokk díszeket kapott. Újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, ide került a barokk díszlépcső, előterébe és a mellette lévő földszinti szobába lugasos, indás kifestés készült. A reneszánsz ablakokat elfalazták. Ugyanekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna. 1906–1907-ben nagyobb munkálatok kezdődtek. Ekkor készült a reprezentatív nagyterem, a vadászterem, jó pár szalon, a park kővázái és a kis szigeten lévő kentaurszobor, s ekkor épült a neogótikus kerti ház.
A világháború után – 1946 és 1983 között – iskolának és kollégiumnak használták az épületet, majd a Művészeti Alap alkotóháza lett. Az egykori grófi otthon egy magas kategóriájú és egyedi hangulatú szálláshellyé alaklult át. Sajnos ez bezárt, így a kastély jelenleg üresen áll.
A kastélyt körülvevő angolpark az angol Petri Bernard személyes irányítása mellett jött létre. A kastély előtt először franciakert létesült, majd fokozatosan átadta helyét annak a tájképi kertnek, melyet ma élvezhetünk. A XIX. század ízlésének megfelelően a gyűjteményes kertek kialakításakor készítették a sugárutakat, ekkor ültették a ma már óriás méretű platánokat és jegenyefákat is, illetve a kínai páfrányfát, az amerikai tulipánfát és a szivarfát.