Boldogasszony kápolna

A temetőkápolnának is nevezett Boldogasszony-templom egyhajós épületével Hédervár ékessége. Építését a régi, nem hiteles feljegyzések 1296 és 1303 közé teszik.

A Boldogasszony-templom egyszerre volt plébániatemplom, Mária-kegyhely, s egyúttal a Héderváry család temetkezőkápolnája is. A XVII. századra azonban megtelt, ezért Viczay Jánosné Héderváry Kata a század második felében a templom északi oldalához új kriptát és lorettói kápolnát építtetett. A lorettói kápolnát és a templomot 1808-ban renoválták, s mivel ismét elfogyott a hely, új családi kriptát is építettek.

A XIX. században a kápolnát Khuen-Héderváry Károly neogótikus stílusban átépítette. A szentély keleti falán egy feltehetően eredeti román kori ablak azonosítható.

A kapun belépve az előcsarnokba jutunk. A szentély falában öt vörös márvány sírlap látható, balról az összeesküvő Héderváry Kont Istváné. A lorettói kápolnában nagyméretű, díszes urna őrzi az első Khuen-Héderváry Károly szívét. Ugyancsak a kápolnában egy faragott kígyókkal övezett urna is áll, kígyóval körbefont stilizált korinthoszi oszlopon. Mellette egy címerrel fedett fülkében látható három nagyobb méretű ezüsturna. A kétfülű, korsó alakú edényeket a családi címerek díszítik. Az urnafedőkön szimbolikus jelek láthatók, az egyiken halálfej, a másikon a feltámadás angyala pálmaággal, a harmadikon lepke, az eltűnő élet szimbóluma. A kápolnában a keleti falnál áll az asztaloltár. Mögötte a görögkeleti templomokra emlékeztető farács. Párkánya felett barokk díszekkel övezetten a császári, királyi és a Héderváry, a Viczay, valamint a Khuen család egyesített címere, felettük koronaábrázolás. A rács mögötti szoborfülkében Szűz Mária ébenfából faragott, több száz éves szobra áll.

A Kápolna Galéria időszakos kiállításoknak ad otthont.