Hajmáskér látnivalói
Osztrák-Magyar Monarchia tüzérlaktanyája
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még nem érkezett hozzászólás.
Az XX. század első éveiben az Osztrák-Magyar Monarchia a környező országok hatására villámgyors katonai fejlesztésekbe kezdett, ennek egyik szép példája a kis Veszprém megyei falu, Hajmáskér határán felépült császári és királyi tüzérségi kiképző laktanya, amelyet méretei miatt a legtöbbször katonavárosként emlegettek.
A Kondor Márton és Feledi József által tervezett, 1911-ben átadott, hatvan épületből álló komplexum, amely Közép-Európa legnagyobb lőterével rendelkezett, az önellátásra rendezkedett be. Területén víztornyot, iskolát, két templomot, kórházat, tejüzemet, hűtőházat, vágóhidat, ezeregyszáznál is több lovat befogadni képes lovardákat, színházat, szennyvíztisztító telepet, sőt, léghajócsarnokot is találhatott az itt szolgáló katona, a központban álló háromszintes, tornyos, kastélyszerű épület pedig az egész környék képét uralta. Az épületek körül kilenc holdnyi, szépen gondozott parkot találhattunk, a mesterséges tavon pedig íves fahíd vezetett át.
Az első világháború során a katonaváros határában épült fogolytáborban tizenötezer szerb, olasz és orosz katonát tartottak fogva, akik számára saját fizetőeszközt bocsátottak ki. A két világháború közt a Honvédség minden külföldről vásárolt, vagy épp magyar gyártású fegyvert és járművet a katonaváros lőterén próbált ki, így a svéd licensz alapján épült Toldi könnyűharckocsit és a második világháború során a magyar hadsereg tankállományának gerincét, a Csehszlovákiában készült közepes Turánt.
Az 1990-ig tartó szovjet megszállás, valamint a vandálok rendszerváltás utáni megjelenése nem tett jót az épületeknek, hiszen előbbiek a lovardát színházzá, a templomot mozivá alakították, az épületeket lelakták, panellakótelepet építettek, utóbbiak pedig pillanatok alatt pénzzé tették az otthagyott mozdítható értékeket.
Az azóta eltelt huszonöt év során az épületek felét, köztük a fogadóépület háromnegyedét le kellett bontani, mivel életveszélyessé váltak, felújításukat pedig nem finanszírozta volna az állam.
A több tulajdonoscserén átment laktanya területén most posta, iskola és közösségi ház működik, a tíz ötemeletes panelház legtöbb lakásában pedig újra van élet, sőt, az Magyarország Vidékfejlesztési Program részeként felújított fogadóépületben most épp egy, a Magyar Honvédségről szóló kiállítás tekinthető meg.