A Szilfákalján, a gyógyszertár és az ún. francia-házak övezte parkban látható Kígyós Sándor Zászló c. szobra. A dél-afrikai sötétszürke gránitból készült alkotás a Szoboszlói Kulturális Közösség és a Városi Művelődési Központ kezdeményezése nyomán kerülhetett köztérre.
A szoboravatásra 1994. október 15-én került sor. A szép számban megjelent vendégek között ott találhattuk a művész szoboszlói barátait, tanárait, rokonait - mivel Kígyós Sándor gyermekkorát a városban töltötte. Gyermekkori vágyai között nem szerepelt a szobrászmesterség, sőt az általános iskola elvégzése után a debreceni Vegyipari technikumba került, s közben a Kodály Zoltán zeneművészeti Szakiskolában klarinéton tanult. Ezt követően a Tanítóképző könyvtár-népművelés szakát végezte el, végül a Kossuth Lajos Tudományegyetemen irodalomtanári diplomát szerzett. Tanulmányai közben volt ereje arra is, hogy komolyan foglalkozzon művészetelméletekkel is.
Miután Pécsváradra költözött - ahol népművelői állás várta -, kezdett el foglalkozni gyakorlatban is a képzőművészettel. Egyre jobban felfigyeltek elméleti munkásságára, így rendezhette a TV-ben a Műhelytitkok c. sorozatot. A rádióban állandó vendége volt a Láttuk-hallottuk c. műsornak, könyvet írt, díszletet tervezett, miközben kifaragta azt a Zászló c. szobrát is, melyet Szoboszlón állítottak köztérre. A művész ezt a gesztust már nem érhette meg, mert tragikusan fiatalon elhunyt.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A szoboravatásra 1994. október 15-én került sor. A szép számban megjelent vendégek között ott találhattuk a művész szoboszlói barátait, tanárait, rokonait - mivel Kígyós Sándor gyermekkorát a városban töltötte. Gyermekkori vágyai között nem szerepelt a szobrászmesterség, sőt az általános iskola elvégzése után a debreceni Vegyipari technikumba került, s közben a Kodály Zoltán zeneművészeti Szakiskolában klarinéton tanult. Ezt követően a Tanítóképző könyvtár-népművelés szakát végezte el, végül a Kossuth Lajos Tudományegyetemen irodalomtanári diplomát szerzett. Tanulmányai közben volt ereje arra is, hogy komolyan foglalkozzon művészetelméletekkel is.
Miután Pécsváradra költözött - ahol népművelői állás várta -, kezdett el foglalkozni gyakorlatban is a képzőművészettel. Egyre jobban felfigyeltek elméleti munkásságára, így rendezhette a TV-ben a Műhelytitkok c. sorozatot. A rádióban állandó vendége volt a Láttuk-hallottuk c. műsornak, könyvet írt, díszletet tervezett, miközben kifaragta azt a Zászló c. szobrát is, melyet Szoboszlón állítottak köztérre. A művész ezt a gesztust már nem érhette meg, mert tragikusan fiatalon elhunyt.