Gönczy Pál mellszobor

Gönczy Pál a magyar pedagógia kiemelkedő alakja. Kortársai elsősorban a polgári népoktatás kezdeményezőjeként ismerték el munkásságát. Jelentős számú (közel száz) publikációja jelent meg e tárgyban.

Külföldi tanulmányútjain is meggyőződött nézetei helyességéről és arról is, hogy az elméleti oktatás mellett milyen fontos nevelő hatása van a gyakorlati ismeretek elsajátításának. Tevékenységére már 1848 előtt felfigyeltek, de csak a kiegyezés után kerülhetett Eötvös József Közoktatási és Vallásügyi Minisztériumába, és tevékenyen vett részt az 1868-as Népiskolai Törvény előkészítésében, végső formába öntésében.

Sokoldalú tevékenységére jellemző, hogy írt ABC-s könyvet, tervezett iskolai térképeket, megírta az első magyar nyelvű növényhatározót, tervezett iskolai bútorokat, és nagyon fontos, hogy pedagógiai elvei között, már akkor lényegesnek tartotta az egyéniség tiszteletét, a testi fenyítés elítélését.

Megbecsülésére jellemző, hogy már kortársai kezdeményezték egy Gönczy szobor felállítását. Végül 1910. szeptember 4-én a Hajdú Vármegyei Tankerületi Tanítók Gönczy Egyesülete kezdeményezésére - közadakozásból - a református templom mellett felavathatták, Somogyi Sándor által készített mellszobrát. Az avatás alkalmából díszközgyűlést tartottak a Polgári iskola tornatermében, méltatva Gönczy Pál munkásságát, majd este hangversenyt rendeztek a Kisbika Szálló dísztermében.

A jelenleg is köztéren álló alkotások között ez a legrégebben felavatott köztéri szobor a városban, melyet mind a mai napig láthatunk.