A városrehabilitációs program (ROP) keretében, 2004-ben került szóba először, hogy a Bocskai utca 13. szám alatti, helyi védelem alatt álló épületet kívül-belül felújítják, s a munkálatok végeztével ebben helyet kap a Helytörténeti Gyűjtemény. Hosszas tárgyalásokat követően, 2006 nyarán kezdte el működését Kolozsvári István, pályája elején álló néprajzkutató.
2006. december 12-én, a Város Napján nyitották meg a lakosság előtt az első helytörténeti kiállítást, amely a következő anyagokból készült: Máró László és Zágonyi Antal pásztorélethez kapcsolódó tárgyai, Nyakas Zoltán mezőgazdasági eszközei, Bacskai István éremgyűjteménye, Tímári Lajos makettjei, Draviczky Imre helytörténeti írásai, Pásztor Éva néprajzi tárgyai, Szólláth Zoltán 112 darabos nánási képeslap gyűjteménye, Hódos Imre relikviái.
2008 júliusától, a város új képviselőtestülete különválasztotta a Városi Könyvtárt a Művelődési Központtól, s hozzákapcsolta a Helytörténeti Gyűjteményt. Az újonnan létrehozott intézmény neve így hangozott: Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, amely megörökölte a tájház, a bástya és a csőszházak fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat is.
2007-ben Nagy József Hajdúnánás városának adományozta Pituk József selmecbányai születésű festőművész képeit (340 műalkotást). Ebből az anyagból 2007. december 12-én nyílt tárlat.
A 2009. esztendő különleges jelentőséggel bír az intézmény életében. Július 8-án kapta meg ugyanis, mint muzeális intézmény a múzeumi működési engedélyt. Szakmai státuszát tekintve „közérdekű muzeális gyűjtemény” besorolást kapott, amely néprajzi és képzőművészeti tárgyak gyűjtésére terjedt ki. Gyűjtőköre és gyűjtőterülete Hajdúnánás város közigazgatási területe, fenntartója pedig, amint alapítója is, a városi önkormányzat.
2011 tavaszán megnyílt az első állandó kiállítás, amely Hajdúnánás szalmatörténetének múltját tárta a közönség elé, Kalapkötők nyomában, a hajdúnánási szalmakötő ipar története címmel. Ez év november 3-án, az Elhurcoltak Kegyeleti Emléknapján nyílt meg a Kitaszítottak című kiállítás, amely a 20. századi háborúk és diktatúrák áldozatául esett hajdúnánásiak számára állít emléket.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
2006. december 12-én, a Város Napján nyitották meg a lakosság előtt az első helytörténeti kiállítást, amely a következő anyagokból készült: Máró László és Zágonyi Antal pásztorélethez kapcsolódó tárgyai, Nyakas Zoltán mezőgazdasági eszközei, Bacskai István éremgyűjteménye, Tímári Lajos makettjei, Draviczky Imre helytörténeti írásai, Pásztor Éva néprajzi tárgyai, Szólláth Zoltán 112 darabos nánási képeslap gyűjteménye, Hódos Imre relikviái.
2008 júliusától, a város új képviselőtestülete különválasztotta a Városi Könyvtárt a Művelődési Központtól, s hozzákapcsolta a Helytörténeti Gyűjteményt. Az újonnan létrehozott intézmény neve így hangozott: Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, amely megörökölte a tájház, a bástya és a csőszházak fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat is.
2007-ben Nagy József Hajdúnánás városának adományozta Pituk József selmecbányai születésű festőművész képeit (340 műalkotást). Ebből az anyagból 2007. december 12-én nyílt tárlat.
A 2009. esztendő különleges jelentőséggel bír az intézmény életében. Július 8-án kapta meg ugyanis, mint muzeális intézmény a múzeumi működési engedélyt. Szakmai státuszát tekintve „közérdekű muzeális gyűjtemény” besorolást kapott, amely néprajzi és képzőművészeti tárgyak gyűjtésére terjedt ki. Gyűjtőköre és gyűjtőterülete Hajdúnánás város közigazgatási területe, fenntartója pedig, amint alapítója is, a városi önkormányzat.
2011 tavaszán megnyílt az első állandó kiállítás, amely Hajdúnánás szalmatörténetének múltját tárta a közönség elé, Kalapkötők nyomában, a hajdúnánási szalmakötő ipar története címmel. Ez év november 3-án, az Elhurcoltak Kegyeleti Emléknapján nyílt meg a Kitaszítottak című kiállítás, amely a 20. századi háborúk és diktatúrák áldozatául esett hajdúnánásiak számára állít emléket.