Páratlan gyűjteményt tekinthet meg a látogató, ha belép a Wlassists Nándor által 2001-ben alapított rádiótörténeti kiálltás termébe. Nem mindennapi országos hírű tárháza ez a technikatörténeti kiállítás a rádiózás történetének.
Nem csak azok számára nyújt élményt a látogatás, akik szakmai vonzalommal közelítenek a témához. Rendkívül érdekes anyagokat tekinthet meg mindenki aki belép a rádióhullámok közvetítőinek őskövületei közé.
A "Halló itt Budapest" rövid jelentkezéssel az 565 méteres hullámhosszon útjára indilt a Magyar Rádió története. Jövőjét akkor nem lehetett megjósolni, de a mából nézve elmondható, hogy a világban történt fellendüléssel a magyar rádióipar lépést tartott és az élvonalban szerepelt. A legizgalmasabb időszak az első tíz esztendő volt. Az adóállomás energiája 2 kW-ról 100 kW-ra emelkedett, az előfizetők száma 15 000-ről 36 000-re nőtt, és a rádiótechnika tudománya az amatőr készüléktől eljutott az ipari sorozatgyártásig. Közben a a "rádiógép" a lakást díszítő bútordarabbá vált.
A fejlődés a magyar kultúratörténet jelentős szakasza, mely magában foglalja a stúdiót, az adóállomást, az ipart, a kereskedelmet és az embert aki készülékével bekapcsolódott a "rádió életébe". Két évtizedes kutató és gyűjtőmunka eredményeként azok a tipusok kerülnek bemutatásra, amelyek leginkább kifejezik a fejlődés állomásait. Ezek a rádiók gyakran átalakítva, szakszerűtlenül javítva és leginkább roncsként voltak hozzáférhetők. Minden részletre kiterjedő, eredeti állapotukba történő helyreállításuk több mint 5000 munkaóra ráfordítással történt.
Így írt Wlassits Nándor rádiómérnök 2001. júniusában. Az akkor még saját ingatlanában lévő tárlat azóta átköltözött a gyulai Tourinform iroda épületébe.
A technikai eszközök között fellelhetőek a rádióamatőrök adó, vevő készülékei, a rádiózás kezdetét bemutató fotók is.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Nem csak azok számára nyújt élményt a látogatás, akik szakmai vonzalommal közelítenek a témához. Rendkívül érdekes anyagokat tekinthet meg mindenki aki belép a rádióhullámok közvetítőinek őskövületei közé.
A "Halló itt Budapest" rövid jelentkezéssel az 565 méteres hullámhosszon útjára indilt a Magyar Rádió története. Jövőjét akkor nem lehetett megjósolni, de a mából nézve elmondható, hogy a világban történt fellendüléssel a magyar rádióipar lépést tartott és az élvonalban szerepelt. A legizgalmasabb időszak az első tíz esztendő volt. Az adóállomás energiája 2 kW-ról 100 kW-ra emelkedett, az előfizetők száma 15 000-ről 36 000-re nőtt, és a rádiótechnika tudománya az amatőr készüléktől eljutott az ipari sorozatgyártásig. Közben a a "rádiógép" a lakást díszítő bútordarabbá vált.
A fejlődés a magyar kultúratörténet jelentős szakasza, mely magában foglalja a stúdiót, az adóállomást, az ipart, a kereskedelmet és az embert aki készülékével bekapcsolódott a "rádió életébe". Két évtizedes kutató és gyűjtőmunka eredményeként azok a tipusok kerülnek bemutatásra, amelyek leginkább kifejezik a fejlődés állomásait. Ezek a rádiók gyakran átalakítva, szakszerűtlenül javítva és leginkább roncsként voltak hozzáférhetők. Minden részletre kiterjedő, eredeti állapotukba történő helyreállításuk több mint 5000 munkaóra ráfordítással történt.
Így írt Wlassits Nándor rádiómérnök 2001. júniusában. Az akkor még saját ingatlanában lévő tárlat azóta átköltözött a gyulai Tourinform iroda épületébe.
A technikai eszközök között fellelhetőek a rádióamatőrök adó, vevő készülékei, a rádiózás kezdetét bemutató fotók is.