Nádi Boldogasszony Plébániatemplom

A belvárosi római katolikus templomot mai formájában 1775-ben kezdték  építeni, Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján, Harruckern Ferenc kegyúr jóvoltából, barokk stílusban klasszicizáló elemekkel. A templomot a Szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz tiszteletére áldották meg 1777-ben, majd szentelték fel 1823-ban. Egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörös záródású szentéllyel épült a templom. A hossza 50 m, szélessége 16 m, belmagassága 15 m, toronymagassága 43.5 m. Kétoldalt kisebb helyiségek csatlakoznak a hajóhoz, a toronynál, illetve a szentély mellett az oldalhomlokzat síkjából előreugranak. A torony melletti előreugró tömeg földszintjén, baloldalon egy kápolna, jobb oldalon a kórusfeljáró lépcsőháza nyílik homlokzati ajtóval, emeletén a kórus nagyobbításai, a szentély előtti emeletén oratóriumok vannak kiképezve. A főhomlokzat középtengelyében vakolt keretes bejárati ajtó, felette kosárív záródású ablak, szegmensíves szemöldökpárkány.

Kétoldalon posztamensen álló pilaszterek, mely felett oromzatos timpanon mezejében Harruckern- és Dirling-címer. A toronytörzs mellett két kis posztamensen egy-egy kőurna. A párnatagos toronysisak vörösrézzel fedett 1775-ös évszámmal föliratozva.
Pillérköteges, öt boltozatos belső tér. A pillérek között mellékoltárok. A padlóburkolat kelheimi lap, a padok copf stílusúak. Az ülőhelyek száma 400. A főoltár Hillebrandt tervei alapján készült. A rajta levő tabernákulum és faragványok készítője Berndt János gyulai mester. A főoltárkép 1778-ban készült, Maurer Hubert alkotása, a szeplőtelenül fogantatott Szűzanyát ábrázolja. A Szent Anna és Szent György, Szent Ferenc mellékoltárok képeit XVIII. századi ismeretlen mesterek alkotásai. A Szent József mellékoltár képét Ferracuti (dán) mester készítette 1781-ben. A Bécsben meghalt és eltemetett Harruckern Ferenc János síremléke 1777-ből a szentély előtt a templomhajó jobb oldali falában, Martin Schmidt bécsi szobrász alkotása.

A feliratait Migazzi püspök fogalmazta. A kegyurat, Harruckern Ferencet ábrázoló dombormű Martin Fischer bécsi szobrász műve. A templomhajó jobb oldali kapujának befalazásával készült el 1951-ben a Nádi Boldogasszony kegyoltár. Az oltárkép Máriát ábrázolja koronával. Borsa Antal győri festőművész alkotása.
A templom mennyezetét Patay László festőművész seccoi díszítik. A szentélyben Szűz Mária mennybevétele, Szent István fölajánlja a koronát a Boldogasszonynak. Szemben vele Szent László király alakja magasodik. A hajóban baloldalon A Hunyadi-nemzettség és a 150 éves török uralom c. falkép. Szemben vele Az aradi vértanúk és társaik emlékműve c. kép. A hajó középső boltszakaszának baloldalán lévő kép a török uralom tűzvésze elöl, a Boldogaszony kegyképét elrejtő ember alakja áll. Szemben vele A virágbúcsú örömteli körmenete c. kép látható.

A harmadik boltozaton jobb oldalt A háború veszélye c. kép, baloldalon a Béke szimbóluma. Itt ábrázolta a művész többek között Apor Vilmos alakját is, aki a szegények plébánosaként ebben a templomban működött 25 évig. Harruckern síremlékével szemben a hajó bal oldali falán látható Wenckheim Ferenc emléktáblája. Előtte a keresztelő kút helyezkedik el. A templom hajójának bal oldali falán található a szószék az oldalsó bejárat előtt. A szentély két lépcsővel emelkedik a hajó fölé. A szentély íve alatt helyezkedik el a szembemiséző oltár és az ambó. A templom falán a magyar földész társulat és a gyulai iparosok szakmai közösségeinek zászlai találhatók. A baloldalon helyezkedik el hátul a Lorettó-i kápolna. Ebben van eltemetve Hidassy Jakab plébános aki 1798-ban halt meg. 1998-ban készült el a szentély jobb oldali falán, szemben a hívekkel, a Boldog Apor Vilmos oltár. Boldog Apor Vilmos képe Simon M. Veronika székesfehérvári művésznő alkotása. Az oltárt Lakatos Tibor készítette.
A kórus alatti részt a templom hajójától kovácsoltvas rács választja el. A templomot színes üvegablakok díszítik.