A gyulai városképet jelentősen alakító Élővíz csatorna 5 km - en keresztül folyik a városban. A medrét telepített fűzfasor, a partot pedig hársfasor szegélyezi, melyek között szívesen sétálnak, futnak a helyiek és a turisták is egyaránt. Nagy értéke, hogy a partjai közötti távolság arányos a város méretével, csak úgy, mint a Duna Budapesten.
A Harruckern téri kölcsönzőtől mindkét irányba, a város szinte teljes hosszában lehet csónakázni, vízi biciklizni. A folyó legszebb képét talán a Kapus hídról adja a folyó fölé hajló szomorúfüzekkel.
Az Élővíz csatorna medrében folyt a Fehér-Körös egészen a 19. századig. Ekkor viszont többször is árvíz öntötte el a várost, mely a Körös szabályozását tette szükségessé: Gyula és Békés közé, új csatornába terelték a Fehér-Körös vizét. Csakhogy a folyó eredeti medre továbbra is bevezette a városba az árvizeket, így egy tűs gát építésével oldották meg, hogy a város lakói számára a többszörös hasznosítású vízforrás elérhető legyen.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Harruckern téri kölcsönzőtől mindkét irányba, a város szinte teljes hosszában lehet csónakázni, vízi biciklizni. A folyó legszebb képét talán a Kapus hídról adja a folyó fölé hajló szomorúfüzekkel.
Az Élővíz csatorna medrében folyt a Fehér-Körös egészen a 19. századig. Ekkor viszont többször is árvíz öntötte el a várost, mely a Körös szabályozását tette szükségessé: Gyula és Békés közé, új csatornába terelték a Fehér-Körös vizét. Csakhogy a folyó eredeti medre továbbra is bevezette a városba az árvizeket, így egy tűs gát építésével oldották meg, hogy a város lakói számára a többszörös hasznosítású vízforrás elérhető legyen.