Szent István lovasszobra

A győri várfalak alatt, a Rába partján, a Bástya sétányon áll Medgyessy Ferenc 1943-as alkotása a Szent István lovas szobor.

A Szent István szobor jelenlegi helyére csak 1958 után került mivel Győr város önkormányzata a lovas szobrot nem a Rába-partra szánták. Közel tíz évet késett az impozáns lovas szobor elkészítése, mely ma a Káptalandomb tövében látható.

A szobrot még 1937-ben rendelte meg a város Medgyessy Ferenc szobrászművésztől, amikor az egykori Vilmos császár utat Szent István úttá nevezték át. A szobrot eredetileg a városházaelé szánták, és a király halálának 900. évfordulóján tervezték felavatni. Bár gipsz formájában időben el is készült, a városnak azonban fizetési nehézségei támadtak, ráadásul időközben kitört a világháború, és 1941-ben a szobor készítéséhez szükséges bronzot is lefoglalták, így felállításával várni kellett a háború befejezéséig.

Államalapító Szent István királyunk megformálói nem sok korabeli ábrázolásra támaszkodhattak, tekintve hogy az egyetlen hiteles fennmaradt forrás az a koronázási palást, amely még István életében, 1031-ben készült a Veszprém-völgyi apácák kolostorában, melynek hímzésében állítólag maga Gizella királyné is részt vett.