Esterházy-palota - Radnai-gyűjtemény

Győr belvárosának egyik legszebb épülete, az Esterházy-palota 1997. november 3. óta otthona a neves Radnai-gyűjteménynek. A városatyák döntése nyomán 1996–1997 között, ebből a célból készült el az épület teljes, XVIII. századi korhű rekonstrukciója Foltányi Miklós építész tervező és dr. Winkler Gábor műemléki szakértő munkája nyomán.
A nagyszabású felújítást megelőző átfogó építészettörténeti kutatások, az 1990-es évek elején indultak. A Széchenyi tér északnyugati sarkán emelkedő épülettömb a város egyik legtalányosabb pontján emelkedik, az Arrabona várához vezető hadiút nyomvonalán. A három utca által közrezárt épülettömb öt ház fokozatos összeépítésével jött létre a XVIII–XIX. század folyamán.
Leghíresebb előzményépülete, a piactérre néző egykori Angarano-ház volt, a Jedlik Ányos utcával párhuzamos hosszú, keskeny, földszintes saroképület, aminek a története egészen a XVI. század végéig vezethető vissza. 1589-ben került az épület vásárlás útján Angarano Lajos győrivé lett gazdag velencei marhakereskedő birtokába. Az ingatlant lánya, Ilona és családja örökölte. A család négy generáción át, közel 100 évig lakta az épületet.
Az épület egységes arculatát az Esterházy család XVIII. századi építkezései határozták meg. A piac sarkán álló ingatlant 1770-ben Esterházy Gábor gróf vásárolta meg. Ekkor kezdődtek el a nagyszabású építkezési munkálatok, melynek nyomán az épület szabályos formát, emeleti traktust és ezzel reprezentatív városi palota kinézetet kapott. Különös gondot fordítottak a homlokzat barokk szobordíszeire, a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkély, valamint a hermás Király utcai kapuzat kialakítására. A bejárat fölötti erkély kovácsoltvas rácsa építtetője, Esterházy Gábor, monogramját őrzi két, a családi címert ékesítő kardot tartó griff társaságában.
A XIX. században az épület a Bozzay család tulajdonába került, akik a szomszédos házak megvásárlásával és összeépítésével létrehozták a nagyméretű épületegyüttes végleges formáját. Végül az épület három utcára néző homlokzatának egyesítése az Esterházy-palota barokk díszeinek felhasználásával az 1920-as években történt meg.

RADNAI-GYŰJTEMÉNY
A három utca közé ékelődő, belső udvaros épülettömb a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki impozáns városi palotáját. 1997-re készült el az épület teljes felújítása, 2005 óta pedig az egyik legszínvonalasabb magyar magángyűjtemény, a Radnai-gyűjtemény otthona.
Dr. Radnai Béla (1891–1962) ezer darabot is meghaladó, páratlan gyűjteményének törzsét az 1920-as évektől szerveződő Gresham-kör tagjainak és művészbarátainak két világháború közötti festészeti, szobrászati és grafikai alkotásai képezik.
Személyes kapcsolatai révén a gyűjtő kiváló művészek munkáiból igyekezett egy-egy nagyobb kollekciót megszerezni. Így került gyűjteményébe Szőnyi István, Egry József, Medgyessy Ferenc főműveinek egész sora. A nagyobb egységek mellett olyan művészettörténeti ritkaságok is megtalálhatók benne, mint Rippl-Rónai József, Nagy István, Derkovits Gyula, Kernstok Károly, Barcsay Jenő vagy Gulácsy Lajos néhány alkotása. Radnai Béla figyelme a kevésbé reprezentatív műfajokra is kiterjedt. Előszeretettel gyűjtötte Ferenczy Béni, Madarassy Walter, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc érméit és kisplasztikáit, valamint a fiatal generációhoz tartozó, akkor még szinte ismeretlen Bartha László, Elekfy Jenő, Gallé Tibor, Halápy János, Hincz Gyula, Koffán Károly, Szalay Lajos rajzait, vízfestményeit.