Borsos Miklós állandó kiállítás - Püspöki Udvarbíróház

Püspöki Udvarbíróház

A belváros legrégibb műemléki negyedében, a Káptalandombon, a Szent Mihály-szobor és a püspöki székesegyház Szent László-kápolnája közelében található az eredetileg késő gótikus stílusban épült egykori Püspöki udvarbíróház.

A győri vár 1809-es, Napóleon által elrendelt ágyúzása alkalmával az épület is súlyosan megsérült. 1811-ben Vilt József püspök saját költségén végeztetett az épületegyüttesen az eredeti állapotot helyreállító, jelentős restaurálási munkálatokat. Az udvari homlokzaton elhelyezett emléktábla a nemes lelkű püspök jótékony cselekedetének állít emléket.

A bronzkapukkal ellátott, ablakosztásaival a késő gótikát idéző kétszintes épület —szemben a székesegyház délkeleti oldalával — felújítási munkálatok eredményeképpen nyerte el mai, végleges formáját. Ezek a munkálatok az 1970-es évek közepétől 1979-ig, az állandó kiállítás megnyitásáig tartottak.

Az épület helyreállítása után, Hulyák Anna építésztervező munkájának köszönhetően a belső terek megőrizték eredeti hangulatukat, és így sikerült a műemléki környezet hibátlan, korhű összhangját megőrizni.

Az épület 1979. november 4-én, Borsos Miklós szobrászművész (19061990) maga válogatta és rendezte életmű-kiállításával nyílt meg a nagyközönség előtt.

Az időszaki kiállítótér kamaratárlatokkal, míg a pincében múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja a látogatókat.

Borsos Miklós állandó kiállítás:

A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának.

Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük. Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt.

Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.