A magyar protestáns templomépítészet fő jellemvonása az egyszerűség, s ezért kívül-belül kevés díszítményt használ. A református templomok között több a hosszházas típus. Ilyen a gyönki református templom is. E templomtípus homlokzati tornyához egyhajós, hosszanti templomtér kapcsolódik, melyet hevederes csehboltozat fed le.
A hajó két rövidebb végén karzat helyezkedik el; az egyik az orgona, a másik a hívek számára. A szószék az egyik hosszoldal közepén áll. A torony és a hajó összekapcsolása kétféle módon történhet. Jelen esetben a torony a homlokzat közepén áll, de síkjából előreugorva. Mint sok más esetben, itt is a torony és a hajó eltérő építési ideje magyarázza ezt a formát. A hosszanti elrendezés szívós továbbélése valószínűleg a kezdeti idők nehézségeivel magyarázható: akkor csak a legolcsóbb építőanyagok álltak az építtetők rendelkezésére, s csupán a legegyszerűbb szerkezeteket tették lehetővé. A templom az egyszerű parasztház formáját követte.
Mivel a protestáns templomokhoz 1786-ig torony nem épülhetett, az épületek előtt fából ácsolt, különálló harangtornyokat emeltek. A gyönki református templom 1775-től 1777-ig épült. A felszentelése 1777. május 25-én volt. Ekkor azonban még csak torony nélkül. A mai tornya 1835 és 1836 között épült.
A mai torony helyén fatorony volt, melyben 1816-ban három harang volt. A nagyobb harangot a magyar és a német reformátusok közösen vásárolták 1777-ben. A kisebb harangot még 1741-ben öntette a magyar eklézsia. A lélekharang pedig a német eklézsiáé volt. Ezek a harangok egyike sem található meg ma a toronyban. Ma kettő harang található a toronyban, melyeket 1929-ben öntöttek. Volt egy harmadik harang is, melyet azonban valószínűleg a második világháborúban elvittek.A padok, a szószék, s felette a korona 1786-ban készültek, a keresztelő medence pedig, 1861-ben. Egyhajós épület, amely nyugat-keleti fekvésű. Érdekesség, hogy a torony alatti bejárat felett latin nyelvű felirattal olvasható Mária Terézia királynő építési engedélye, amely kőbe vésett.
A templom orgonáját egy híres orgonakészítő építette 1910-ben, a pécsi Angster József. Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója volt. (Fontosabb orgonái: Pécsi zsinagóga, Pécsi székesegyház, Budapesti Kálvin téri református templom orgonája.) Az orgonát pár éve felújították.
A toronyban még a mai napig megtalálható az az óraszerkezet, amely egykor a pontos idő jelzéséért felelt. Ezt a szerkezetet 1855-ben szerelték fel. Miután 1910-ben az orgona a helyére került, ennek első falára is levezették a toronyból egy mechanikus szerkezet segítségével az “időt”. A mai torony óráit már nem ez a szerkezet hajtja. Pár évvel ezelőtt láttak munkába ismét az órák, melyek éjszaka is világítanak.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A hajó két rövidebb végén karzat helyezkedik el; az egyik az orgona, a másik a hívek számára. A szószék az egyik hosszoldal közepén áll. A torony és a hajó összekapcsolása kétféle módon történhet. Jelen esetben a torony a homlokzat közepén áll, de síkjából előreugorva. Mint sok más esetben, itt is a torony és a hajó eltérő építési ideje magyarázza ezt a formát. A hosszanti elrendezés szívós továbbélése valószínűleg a kezdeti idők nehézségeivel magyarázható: akkor csak a legolcsóbb építőanyagok álltak az építtetők rendelkezésére, s csupán a legegyszerűbb szerkezeteket tették lehetővé. A templom az egyszerű parasztház formáját követte.
Mivel a protestáns templomokhoz 1786-ig torony nem épülhetett, az épületek előtt fából ácsolt, különálló harangtornyokat emeltek. A gyönki református templom 1775-től 1777-ig épült. A felszentelése 1777. május 25-én volt. Ekkor azonban még csak torony nélkül. A mai tornya 1835 és 1836 között épült.
A mai torony helyén fatorony volt, melyben 1816-ban három harang volt. A nagyobb harangot a magyar és a német reformátusok közösen vásárolták 1777-ben. A kisebb harangot még 1741-ben öntette a magyar eklézsia. A lélekharang pedig a német eklézsiáé volt. Ezek a harangok egyike sem található meg ma a toronyban. Ma kettő harang található a toronyban, melyeket 1929-ben öntöttek. Volt egy harmadik harang is, melyet azonban valószínűleg a második világháborúban elvittek.A padok, a szószék, s felette a korona 1786-ban készültek, a keresztelő medence pedig, 1861-ben. Egyhajós épület, amely nyugat-keleti fekvésű. Érdekesség, hogy a torony alatti bejárat felett latin nyelvű felirattal olvasható Mária Terézia királynő építési engedélye, amely kőbe vésett.
A templom orgonáját egy híres orgonakészítő építette 1910-ben, a pécsi Angster József. Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója volt. (Fontosabb orgonái: Pécsi zsinagóga, Pécsi székesegyház, Budapesti Kálvin téri református templom orgonája.) Az orgonát pár éve felújították.
A toronyban még a mai napig megtalálható az az óraszerkezet, amely egykor a pontos idő jelzéséért felelt. Ezt a szerkezetet 1855-ben szerelték fel. Miután 1910-ben az orgona a helyére került, ennek első falára is levezették a toronyból egy mechanikus szerkezet segítségével az “időt”. A mai torony óráit már nem ez a szerkezet hajtja. Pár évvel ezelőtt láttak munkába ismét az órák, melyek éjszaka is világítanak.