Az 1781–1784 között felépült – de időközben a gyülekezet lélekszáma oly mértékben megnőtt, és az imaház is megsüllyedt ezért új templom építésébe kezdtek. A mai gyönki evangélikus templom a Dél–Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma. 1896-ban pályázat útján Reppman Gyula aradi műépítész nyerte el a tervezési megbízást, és lényegében az ő tervei szerint épült fel a mai látható neogótikus épület. Az eredeti tervektől annyiban tértek el, hogy a két oldalszentélybe tervezett oratórium és karzat lépcsök nem készültek el, az eredetileg Monier–rendszerű vasbetonszerkezettel tervezett boltozatokat pedig téglából rakták fel.
A templom tömege ötszakaszos hajóból, homlokzata előtti harang – és lépcsőtoronyból és sokszögű /poligonális/ szentélyből tevődik össze. Oldal homlokzatán a boltszakaszok kiosztását követő oromzatok és támpillérek sorakoznak az egyes falmezőben rézsűs ablakokkal. A támpillérek csúcsát és a torony nyolcszögletű gúlasisakját egyszerű fiatornyok díszítik. A gótikus keresztboltozatokkal fedett templombelső hagyományos oldalkarzatos elrendezést követi, de itt a keskeny oldalkarzatok nem bontják meg a tér egységét. Az oltárra, a szószékre és a keresztelőkútra vonatkozóan tíz tervlapot is őriz a gyülekezet levéltára. Utóbbira a selmecbányai Krause József templomrendezési műterme adott ajánlatot, de végül 1929–ben nem ez valósult meg, hanem egy annál egyszerűbb terv.
Az oltár – és szószéktervek közül az egyik toszkán reneszánsz stílusban készült, s ez pontosan megegyezik a Cinkotán lévő evangélikus templom neoreneszánsz oltárával, így valószínű, hogy mindkettő ugyanannak a mesternek a műve. A többi terv neogót, de valamennyi szignó nélküli, szerencsére azt az egyet kivéve, melynek alapján végül megépült az oltár. Ezt a gótikus szárnyas oltárokra emlékeztető szószék oltárt Fuhrmann Gyula iglói oltárépítő és aranyozó mester készítette 1897. március 14–i keltezéssel.
A Jézust a Gersemáne–kertben ábrázoló oltárkép festője sajnos ismeretlen. A Rieger orgonagyárnak a templombelsőhöz jól illeszkedő neogót stílusú orgonája tizenhat regiszteres, két manuálos s ugyanúgy 1897–ben készült, mint a szószékoltár.
A templom tornyában két harang található.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A templom tömege ötszakaszos hajóból, homlokzata előtti harang – és lépcsőtoronyból és sokszögű /poligonális/ szentélyből tevődik össze. Oldal homlokzatán a boltszakaszok kiosztását követő oromzatok és támpillérek sorakoznak az egyes falmezőben rézsűs ablakokkal. A támpillérek csúcsát és a torony nyolcszögletű gúlasisakját egyszerű fiatornyok díszítik. A gótikus keresztboltozatokkal fedett templombelső hagyományos oldalkarzatos elrendezést követi, de itt a keskeny oldalkarzatok nem bontják meg a tér egységét. Az oltárra, a szószékre és a keresztelőkútra vonatkozóan tíz tervlapot is őriz a gyülekezet levéltára. Utóbbira a selmecbányai Krause József templomrendezési műterme adott ajánlatot, de végül 1929–ben nem ez valósult meg, hanem egy annál egyszerűbb terv.
Az oltár – és szószéktervek közül az egyik toszkán reneszánsz stílusban készült, s ez pontosan megegyezik a Cinkotán lévő evangélikus templom neoreneszánsz oltárával, így valószínű, hogy mindkettő ugyanannak a mesternek a műve. A többi terv neogót, de valamennyi szignó nélküli, szerencsére azt az egyet kivéve, melynek alapján végül megépült az oltár. Ezt a gótikus szárnyas oltárokra emlékeztető szószék oltárt Fuhrmann Gyula iglói oltárépítő és aranyozó mester készítette 1897. március 14–i keltezéssel.
A Jézust a Gersemáne–kertben ábrázoló oltárkép festője sajnos ismeretlen. A Rieger orgonagyárnak a templombelsőhöz jól illeszkedő neogót stílusú orgonája tizenhat regiszteres, két manuálos s ugyanúgy 1897–ben készült, mint a szószékoltár.
A templom tornyában két harang található.