A park 2001-ben készült el, a templom közelében. A ferencesek készítették, az idelátogató turisták részére. A parkot 2001. szeptember 15-én, Majnek Antal püspök áldotta meg, szentmise keretében.
Az ötlet Soós Ányos atyától származik, aki a megvalósításban is jelentős szerepet vállalt. Az általa faragott oszlopokra kerültek azok a kerámiaalkotások, melyek Assisi Szent Ferenc Himnuszának tíz versszakát jelenítik meg, Várkonyi Maréza keramikusnak köszönhetően.
A parkba díszes kapun át jutunk, amely Fenyvesi László fafaragó munkája. A Himnusz menetét követi a park kialakítása: az „égiek” a dombon jelennek meg, a „földiekhez” viszont le kell ereszkednünk. „Halál-testvérhez” újra felfelé visz az út 7 lépcsőfokon. Az út végén újabb kapu fogad minket, mintegy keretet adva a sétának, ezen át hagyhatjuk el a parkot. Az erdei ösvényt követve újabb látványosságra bukkanhatunk, a Tengely Sándor által tervezett Magyarok Nagyasszonya kápolna-templomra.
A templom fekete cserkőből épült, kapuját Szent Ferenc életének faragott jelenetei díszítik, melyek Hegedűs István szobrász nevéhez fűződnek.
Háromszögletű homlokzata kisméretű nyitott harangtoronyban folytatódik, tornyában működő haranggal. A templomba lépve nagy fakereszt fogad minket „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta oda" felirattal. A kereszt lába előtt a feketegránit lap az elhunyt ferencesek síremlékét jelképezi. A kórus mellvédén található a Ferences Rend nagy címere. A kápolna 12 méter hosszú, 20 fa padját a ferences rendi szerzetesek készítették.
A szentélyt 1977-ben átalakította Vénusz Gyula kőfaragó. Az oltár fölött a keresztre feszített és föltámadott Krisztus ólomüveg képét csodálhatja meg a látogató.
Baloldalon találjuk a kápolna védőszentjének, a Magyarok Nagyasszonyának szobrát, aki a kis Jézust tartja karjaiban. A szobor Morcsa Morhadt alkotása.
Jobboldalon az Úrvacsora jelképes ábrázolása látható.
A kápolna mindkét oldalán ferences szentek szobrai fogadják a látogatót. Az oltáron Magyar István lakatos mester vas gyertyatartói láthatóak evangéliumi feliratokkal. Az ablakokon pedig P. Kákonyi Asztrik „Naphimnusz” képeit csodálhatjuk meg.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az ötlet Soós Ányos atyától származik, aki a megvalósításban is jelentős szerepet vállalt. Az általa faragott oszlopokra kerültek azok a kerámiaalkotások, melyek Assisi Szent Ferenc Himnuszának tíz versszakát jelenítik meg, Várkonyi Maréza keramikusnak köszönhetően.
A parkba díszes kapun át jutunk, amely Fenyvesi László fafaragó munkája. A Himnusz menetét követi a park kialakítása: az „égiek” a dombon jelennek meg, a „földiekhez” viszont le kell ereszkednünk. „Halál-testvérhez” újra felfelé visz az út 7 lépcsőfokon. Az út végén újabb kapu fogad minket, mintegy keretet adva a sétának, ezen át hagyhatjuk el a parkot. Az erdei ösvényt követve újabb látványosságra bukkanhatunk, a Tengely Sándor által tervezett Magyarok Nagyasszonya kápolna-templomra.
A templom fekete cserkőből épült, kapuját Szent Ferenc életének faragott jelenetei díszítik, melyek Hegedűs István szobrász nevéhez fűződnek.
Háromszögletű homlokzata kisméretű nyitott harangtoronyban folytatódik, tornyában működő haranggal. A templomba lépve nagy fakereszt fogad minket „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta oda" felirattal. A kereszt lába előtt a feketegránit lap az elhunyt ferencesek síremlékét jelképezi. A kórus mellvédén található a Ferences Rend nagy címere. A kápolna 12 méter hosszú, 20 fa padját a ferences rendi szerzetesek készítették.
A szentélyt 1977-ben átalakította Vénusz Gyula kőfaragó. Az oltár fölött a keresztre feszített és föltámadott Krisztus ólomüveg képét csodálhatja meg a látogató.
Baloldalon találjuk a kápolna védőszentjének, a Magyarok Nagyasszonyának szobrát, aki a kis Jézust tartja karjaiban. A szobor Morcsa Morhadt alkotása.
Jobboldalon az Úrvacsora jelképes ábrázolása látható.
A kápolna mindkét oldalán ferences szentek szobrai fogadják a látogatót. Az oltáron Magyar István lakatos mester vas gyertyatartói láthatóak evangéliumi feliratokkal. Az ablakokon pedig P. Kákonyi Asztrik „Naphimnusz” képeit csodálhatjuk meg.