Gyömrő Budapest határától Dk- irányában az Alföld északi határán, a Gödöllői-dombság lábánál helyezkedik el. A település első okleveles említése 1274-ből származik.
A gr. Teleki út 46. szám alatt áll az 1840-és évekből fennmaradt műemléki épület, amely a 19-20. század fordulójának jellegzetes gyömrői házát mutatja be. 1983-ban az id. Pál Mihály Hagyományőrző és Művészeti Kör munkájával, és a lakosság lelkes adományozásából néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel nyitotta meg a kapuit a tájház.
A Tájház épülete belesimul egy szakaszosan még fellelhető, hagyományos, fésűs utcaképbe, melynek külső képe, és belső elrendezése Gyömrő hagyományos népi életének mozzanatait, a település történetét kívánja bemutatni minél nagyobb hitelességre törekedve.
Tájház története
A tájház épülete vastag verfal, szarufás nyeregtetőjét korábban vegyes nád-zsúp, most natúr hódfarkú cserép fedi. A 19. század második felében a polgárosodás hatására a paraszti építészetben és lakásbelsőben bekövetkezett változásokat a tájház állandó kiállítási anyaga mutatja be az első három helységben (tisztaszoba, konyha-pitvar, lakószoba). A két hátsó helyiség a helytörténeti- és időszaki kiállításoknak ad otthont.
A pitvar és a konyha
A bejárati ajtón át a pitvarba jutunk. Jobb oldalon a kenyérdagasztás eszközeit láthatjuk: a dagasztóteknőt a teknőtállal – amelyet Csorba János 1915-ben készített – a keresztfát, a lisztes kanalat. Baloldalon az ajtó mögött található a vízpad, amin a vizes vödröt, és az ivóvizes cserépkorsókat tartották. Itt van törölközőtartó is. A pitvart a konyhától elválasztó fehérre meszelt boltív pillérei két gyönyörű klasszicizáló oszlop, amelyet a faluban több helyen, mint tornácoszlopokat csodálhatunk meg. A ház különlegessége, hogy ezen oszlopok itt, a belső térben kaptak helyet. E válaszfalon függ a tálas, amelyen az edényeket tartották: díszes tányérokat, valamint köcsögöket.
A konyha az ételkészítés és eszközkészletének helye. Az oldalpadka egyik végében lévő nyílt tűzön főztek, valamint itt tárolták a cserépfazekakat. A vaslábra lábast, vagy fazekat tettek. Az oldalpadka hátsó fallal érintkező sarkában található a katlan, amelynek teteje és belső oldala nyitott. A katlan tetején elhelyezkedő bográcsot leginkább vízmelegítésre, vagy krumpli főzésre használták.
A tájház konyhájának mennyezete, szabadba vezető nyílt füstelvezetőt, ún. szabadkéményt építettek, amely tükrözi a 19. sz. végén használatos vályogból és téglából épített kémények típusát. Az így kialakított kéményekbe, beépített rudakra akasztották a füstölni való húst, kolbászt, szalonnát.
A tisztaszoba
A tisztaszoba a 19. század második felében használatos berendezést mutatja be. Baloldalon, a sarokban áll a boglyakemence, padkáján ugyanúgy, ahogyan a döngölt földpadlón, házilag szőtt rongyszőnyeget találunk. A jobb oldalon lévő ágy díszítése megegyezik az átellenes sarokban levő vetett ágyéval. A vetett ágyban sohasem feküdtek. Legfeljebb akkor bontották meg, ha gyermekágyas asszony volt a házban. Ilyenkor az ágy végénél helyezték el a bölcsőt. A vetett ágyon felhalmozott ágyneműk száma, valamint díszítettsége a család vagyoni helyzetét mutatta. Az ágy végében álló láda a menyasszony hozományát tartalmazta. A 19. század végi ünnepi viselet mutatja be az ágy mellett elhelyezett bábukon.
A kemencével átellenes sarokban áll a sarokpad és az asztal, két székkel. Az asztalon Biblia, zsoltároskönyv és petróleumlámpa áll. Az asztal fölött a református családoknál jellegzetesen elterjedt aradi vértanúkat ábrázoló olajnyomat függ.
A falon található még esküvői kép, ősök portréi és családi képek. Az udvarra néző ablak jobb oldalán áll a sublót, felette a díszes tükör. A sublótban tartották a ruhaneműket, ágyneműket, kendőket, törölközőket. A sublót tetején ritkán használatos csuprok, bögrék állnak. A tisztaszoba teljes bútorzata Karsai Lászlóné ajándéka.
A lakószoba
A Dózsa György u. 18. szám alatt állt T. Kovács János és felesége Iván Zsuzsanna 1838-ban épült háza, a melynek lakószoba leírását unokájuk, Mocsári Ferenc adta közre. A lakószoba az 1940-es években használt bútorokkal van berendezve. A szobába lépve döngölt földpadló téglaburkolatot találunk. Jobb oldalon áll a karos pad, amely előtt az esztergált lábú asztal áll, székkel. A pad felett petróleumlámpa függ.
A kemence helyett a jobb belső sarokban áll a csipkés sparhelt. Az ágyon a szalmaszák, alatta ládában krumplit csíráztattak, ill. télen a teknőben a sózott húst tartották. Az ablak előtt egész évben állt a szövőszék, amely helyett most a kenderfeldolgozás eszközeit állítottuk ki: tiloló, gereben, gombolyító, motolla.
A család a Kiserdő és az Öregszőlő között termelt kenderből szőtt pokrócot és 60 cm széles rongyszőnyeget, valamint sűrű zsákvásznat, a harkát, amelyet batyuzásra, teherhordásra használtak. 1956- ban befejeződött a családi szövés, a szövőszéket lebontották, és a padlásra vitték. Az ajtóra belül téli gúnyát, törölközőt, vászontarisznyát akasztottak.
Az ajtó mögött, a sarokban szék és szerszámos kisasztal állt, e helyett a mosáshoz használt eszközöket: mosósulykot és a vasaló elődjét, a mángorlót láthatjuk. A falon kukoricafosztást és díszített guzsalytalpat bemutató kép függ.
A lakószoba berendezése részben tükrözi a korabeli leírást.
A Tájház-„Kossuth- Hangjának őrzője”
A tősgyökeres gyömrői Hegyi- Füstös István (1919-2014) kutatómunkájának eredménye Kossuth Lajos hangjának megtalálása és közzététele.
A gyömrői tájház gyűjteménye őrzi a bakelitlemezt, melyen e történelmi hang-emlék megelevenedik.
„Kossuth hangja” a legkorábbi ismert és máig (töredékesen) fennmaradt magyar beszédfelvétel, amelyet 1890. szeptember 20-án Torinóban két pesti vállalkozó Felner Károly és Barna Tivadar rögzített. A felvétel 1890. október 6-án, Aradon a vértanúk emlékművének átadásán hangzott el. A hangfelvétel eredetijét az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi. 1974. augusztus 17-én a Kossuth rádióban hangzott először a megtisztított hanganyag.
További látnivalók a közelben
Szállások a közelben
Szerkesztőségi ajánlat
Báthori Várkastély és Panoptikum
A Báthori-család a XIV
Sóstói Múzeumfalu
Magyarország második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma a megye öt különböző tájegységének népi építészetét mutatja be
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar
A Muskátli Vendéglő mellett lévő Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatják
Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont
Az Egri Érseki Palota, Magyarország legnagyobb, jelenleg is működő főpapi rezidenciája
Budapest Retro Élményközpont
EGY ÉLMÉNYDÚS, INTERAKTÍV IDŐUTAZÁSRA HÍVUNK A BUDAPEST RETRO ÉLMÉNYKÖZPONTBA!
Gyere el és…
Balatoni Múzeum
A Balaton legrégebben alapított és máig egyetlen "hivatalos" múzeuma a "Magyar Tenger" természeti és kulturális értékeit tárja elénk
Bakonybéli Tájház
Bakonybéli Tájház - Egy módos bakonybéli gazda háza; A bakonyi indián játék
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája
Kemenes Vulkánpark
A Kemenes Vulkán Park az ország egyetlen vulkanológiai kiállítását rejti
Bajor Gizi Színészmúzeum
A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye
Unicum Ház (Zwack Múzeum)
Bizonyára hallott már II
Aquacinema Gyógy- és Wellnessfürdő
A nagy múltú gyógyfürdő 4,5 hektáros területen 4 termál medencével, 3 élmény medencével, úszó- és gyerek medencével rendelkezik
Cinemaqua Film- és Naturpark
A látogatók elképesztő filmes világba csöppennek, ha ellátogatnak Kisvárdára
Fülei Szoborpark - Mesepark
A Balaton és Székesfehérvár között, egy kis faluban, Fülén népesült be szobrokkal nem is olyan régen egy falu széli fás terület
Park Orosháza
A hányattatott sorsú Hotel Alföld helyén vadonatúj Főtér épült fel Orosháza központjában, melyet 2013-ban adtak át a helyiek és az ide látogatók nagy örömére
Szigethalmi Vadaspark
A Csepel-sziget egyetlen állatparkja 2014 augusztusában Szigethalmon nyitotta meg kapuit
Esztergomi Dzsami és Veprech-torony
A DZSÁMI
A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik
Ráckevei Hajómalom
A Ráckevei Hajómalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún
Folly Arborétum
Dédnagyapánk, Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett
Hubertlaki-tó (Bakonyi Gyilkos-tó)
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét
Salföldi kőtenger
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze
Kvarcitsziklák
A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán
Bazalt utca tanösvény
A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét
A szeretet szobra
A szobor a férfi és a nő közötti konfliktust ábrázolja, a drótok ezt jelenítik meg
Nádasdy-kastély
A hazánkban egyedülállónak számító historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú épület minden restaurált és rekonstruált részlete romantikus időutazásra invitálja a látogatót
Esterházy-kastély
Az Esterházy család fraknói grófi ágának tatai kastélya a béke minden áldásával megajándékozta lakóit
Kéz kilátó
A tenyerünkön hordozunk téged, Farkaskútvölgyben!
Egy újabb csoda, amiért érdemes eljönnöd hozzánk
Vadászati Múzeum (Grassalkovich-kastély)
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI
Vers utca
A 2016-os „Balatonszárszó kulturális és aktív turisztikai fejlesztése” című pályázaton belül 2020 nyarán megvalósításra került a „Vers utca” elnevezésű interaktív elemekkel gazdagított, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódó projekt
Tiszafás tanösvény
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik
Biatorbágyi kaptárkövek
A Kő-hegy déli oldalán kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik végig, az itt magasodó három sziklában összesen tíz sziklafülke található – közülük az egyik az ún
Kőtenger
A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat
Emese Park
Az Emese Park egy Szent István-kori falut elevenít meg a főváros közelében, Szigethalmon
Bory-vár
BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre
Kiemelt szállás ajánlatok
Bazilika alatt Panzió
A "Bazilika" Panzió Esztergom város központjában, közvetlenül a Bazilika alatt található
Bonvital Wellness & Gastro Hotel Hévíz****superior
Hévíz négycsillagos, exkluzív kialakítású szállodája a belváros szívében, a Tófürdő szomszédságában található
Borbély Vendégház
A Borbély Vendégház a birtok központ része, a kóstoló pince fölött található, szőlőskertek ölelésében
Atlas Apartman Bükfürdő
Szolgáltatásainkkal a pihenésre vágyó vendégeink igényeit szeretnénk kielégíteni
Akác-tanya
Jó hangulat és otthonos környezet…
Az Akác-tanya a finn-magyar tulajdonban lévő Innatura Hungary Kft
Szőlőskert Vendégház
Szőlőskert vendégházunkat a falusi turizmus keretein belül működtetjük Vajtán a Termálfürdőtől 400 méterre
Arika Vendégház
A vendégház, mely egy szép polgári kúria, Gyulán a fürdőövezetben, a belvárosban található, igényesen berendezett, a felújított várfürdő és az egyedülálló téglavár teljes közelségében
Iskolakert Apartman
Felújított apartmanunk családok, kisebb baráti társaságok részére nyújt kényelmes pihenési lehetőséget a "bodrogparti Athén" városában
Hotel Gizella
Az első magyar királynéról elnevezett szállodánk Veszprém egyik legrégibb negyedében, már az Árpád-korban létező városrészben található
Hotel Residence Ózon Conference & Wellness Hotel
A Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel Budapesttől csupán 80 km-re a Kékes lábánál Mátraházán, 710 méterre a tengerszint felett várja kedves vendégeit
Graefl-kastély
“SOHA NEM AKARSZ ELMENNI”
Egy élhető világot szeretnénk, igaz százéves falak között, de korunk emberének igényeihez igazítva
Hotel Lövér
Hétvégi kirándulást vagy családi pihenést tervez? Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
HOTEL LÖVÉR - természet és wellness harmóniában
A szálloda a csend és nyugalom szigete, gyönyörű zöld környezetben a Soproni Természetvédelmi Terület közepén, mely speciális szubalpin klímájával tökéletes hely a szabadtéri sportok szerelmeseinek
JEKA „LÁSZLÓ” Ifjúsági Szálló
LÁSZLÓ házunk, ifjúsági szálláshelyünk Visegrád központjában helyezkedik el, így innen bármelyik visegrádi látnivaló gyalogosan elérhető
Tópart Cottage
A Cottage sokszínű hely, amely önmagában hordozza a családias hangulatot, igazán teljessé azonban a hozzánk érkező vendégek teszik
Dióliget
Talán Te is álmodozol Róla, hogy kiszállsz a mókuskerékből, kivonulsz a városból, életmódot váltasz és egy sokkal természet közelibb, vidéki légkörben éled a mindennapjaidat, ahol egészen más értékek válnak fontossá, mint amiben eddig léteztél
Várárok Apartman
Szeretettel várjuk önt és családját egész évben Gyula üdülõövezetében található új apartmanházunkban, ami a gyulai vár tövében, az egykori várárokban, a Várfürdõ fõbejáratától 150 méterre helyezkedik el, mindössze öt percnyi sétára a megújult belváros hangulatos teraszaitól és történelmi látványosságaitól
A gr. Teleki út 46. szám alatt áll az 1840-és évekből fennmaradt műemléki épület, amely a 19-20. század fordulójának jellegzetes gyömrői házát mutatja be. 1983-ban az id. Pál Mihály Hagyományőrző és Művészeti Kör munkájával, és a lakosság lelkes adományozásából néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel nyitotta meg a kapuit a tájház.
A Tájház épülete belesimul egy szakaszosan még fellelhető, hagyományos, fésűs utcaképbe, melynek külső képe, és belső elrendezése Gyömrő hagyományos népi életének mozzanatait, a település történetét kívánja bemutatni minél nagyobb hitelességre törekedve.
Tájház története
A tájház épülete vastag verfal, szarufás nyeregtetőjét korábban vegyes nád-zsúp, most natúr hódfarkú cserép fedi. A 19. század második felében a polgárosodás hatására a paraszti építészetben és lakásbelsőben bekövetkezett változásokat a tájház állandó kiállítási anyaga mutatja be az első három helységben (tisztaszoba, konyha-pitvar, lakószoba). A két hátsó helyiség a helytörténeti- és időszaki kiállításoknak ad otthont.
A pitvar és a konyha
A bejárati ajtón át a pitvarba jutunk. Jobb oldalon a kenyérdagasztás eszközeit láthatjuk: a dagasztóteknőt a teknőtállal – amelyet Csorba János 1915-ben készített – a keresztfát, a lisztes kanalat. Baloldalon az ajtó mögött található a vízpad, amin a vizes vödröt, és az ivóvizes cserépkorsókat tartották. Itt van törölközőtartó is. A pitvart a konyhától elválasztó fehérre meszelt boltív pillérei két gyönyörű klasszicizáló oszlop, amelyet a faluban több helyen, mint tornácoszlopokat csodálhatunk meg. A ház különlegessége, hogy ezen oszlopok itt, a belső térben kaptak helyet. E válaszfalon függ a tálas, amelyen az edényeket tartották: díszes tányérokat, valamint köcsögöket.
A konyha az ételkészítés és eszközkészletének helye. Az oldalpadka egyik végében lévő nyílt tűzön főztek, valamint itt tárolták a cserépfazekakat. A vaslábra lábast, vagy fazekat tettek. Az oldalpadka hátsó fallal érintkező sarkában található a katlan, amelynek teteje és belső oldala nyitott. A katlan tetején elhelyezkedő bográcsot leginkább vízmelegítésre, vagy krumpli főzésre használták.
A tájház konyhájának mennyezete, szabadba vezető nyílt füstelvezetőt, ún. szabadkéményt építettek, amely tükrözi a 19. sz. végén használatos vályogból és téglából épített kémények típusát. Az így kialakított kéményekbe, beépített rudakra akasztották a füstölni való húst, kolbászt, szalonnát.
A tisztaszoba
A tisztaszoba a 19. század második felében használatos berendezést mutatja be. Baloldalon, a sarokban áll a boglyakemence, padkáján ugyanúgy, ahogyan a döngölt földpadlón, házilag szőtt rongyszőnyeget találunk. A jobb oldalon lévő ágy díszítése megegyezik az átellenes sarokban levő vetett ágyéval. A vetett ágyban sohasem feküdtek. Legfeljebb akkor bontották meg, ha gyermekágyas asszony volt a házban. Ilyenkor az ágy végénél helyezték el a bölcsőt. A vetett ágyon felhalmozott ágyneműk száma, valamint díszítettsége a család vagyoni helyzetét mutatta. Az ágy végében álló láda a menyasszony hozományát tartalmazta. A 19. század végi ünnepi viselet mutatja be az ágy mellett elhelyezett bábukon.
A kemencével átellenes sarokban áll a sarokpad és az asztal, két székkel. Az asztalon Biblia, zsoltároskönyv és petróleumlámpa áll. Az asztal fölött a református családoknál jellegzetesen elterjedt aradi vértanúkat ábrázoló olajnyomat függ.
A falon található még esküvői kép, ősök portréi és családi képek. Az udvarra néző ablak jobb oldalán áll a sublót, felette a díszes tükör. A sublótban tartották a ruhaneműket, ágyneműket, kendőket, törölközőket. A sublót tetején ritkán használatos csuprok, bögrék állnak. A tisztaszoba teljes bútorzata Karsai Lászlóné ajándéka.
A lakószoba
A Dózsa György u. 18. szám alatt állt T. Kovács János és felesége Iván Zsuzsanna 1838-ban épült háza, a melynek lakószoba leírását unokájuk, Mocsári Ferenc adta közre. A lakószoba az 1940-es években használt bútorokkal van berendezve. A szobába lépve döngölt földpadló téglaburkolatot találunk. Jobb oldalon áll a karos pad, amely előtt az esztergált lábú asztal áll, székkel. A pad felett petróleumlámpa függ.
A kemence helyett a jobb belső sarokban áll a csipkés sparhelt. Az ágyon a szalmaszák, alatta ládában krumplit csíráztattak, ill. télen a teknőben a sózott húst tartották. Az ablak előtt egész évben állt a szövőszék, amely helyett most a kenderfeldolgozás eszközeit állítottuk ki: tiloló, gereben, gombolyító, motolla.
A család a Kiserdő és az Öregszőlő között termelt kenderből szőtt pokrócot és 60 cm széles rongyszőnyeget, valamint sűrű zsákvásznat, a harkát, amelyet batyuzásra, teherhordásra használtak. 1956- ban befejeződött a családi szövés, a szövőszéket lebontották, és a padlásra vitték. Az ajtóra belül téli gúnyát, törölközőt, vászontarisznyát akasztottak.
Az ajtó mögött, a sarokban szék és szerszámos kisasztal állt, e helyett a mosáshoz használt eszközöket: mosósulykot és a vasaló elődjét, a mángorlót láthatjuk. A falon kukoricafosztást és díszített guzsalytalpat bemutató kép függ.
A lakószoba berendezése részben tükrözi a korabeli leírást.
A Tájház-„Kossuth- Hangjának őrzője”
A tősgyökeres gyömrői Hegyi- Füstös István (1919-2014) kutatómunkájának eredménye Kossuth Lajos hangjának megtalálása és közzététele.
A gyömrői tájház gyűjteménye őrzi a bakelitlemezt, melyen e történelmi hang-emlék megelevenedik.
„Kossuth hangja” a legkorábbi ismert és máig (töredékesen) fennmaradt magyar beszédfelvétel, amelyet 1890. szeptember 20-án Torinóban két pesti vállalkozó Felner Károly és Barna Tivadar rögzített. A felvétel 1890. október 6-án, Aradon a vértanúk emlékművének átadásán hangzott el. A hangfelvétel eredetijét az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi. 1974. augusztus 17-én a Kossuth rádióban hangzott először a megtisztított hanganyag.