Tájház

A múlt század eleje-közepén épült úgynevezett palócház, melynek jellemzői: az utcára merőleges hosszanti elhelyezés, cserépfedeles nyeregtetős kialakítás, a fehérre meszelt falak és az udvari tornác. Ezek az udvari tornácok esetenként utcai homlokzatra is átfordultak.

A házakat mindig a telek oldalhatárára építették, mert a porták kihasználtsága így volt kedvezőbb. A lakóház rendszerint hosszan benyúlt a telekbe, a főbb melléképületek (istálló, ólak, színek) mögötte sorakoztak. A tornác oszlopait építették téglából és fából is. Mindegyikre van példa a településen, melyek a környező települések beépítéseiben is megjelennek. A kb. fél méter vastag vályogfalakat kövekre, vagy néhány földbe ágyazott égetett téglasorra rakták.

A szegényebb házak esetében csak az eresz nyúlt szélesebben ki az udvari homlokzat mentén, a gazdagabbak oszlopokkal vagy pillérekkel tagolt tornácot építettek.