Huszita-ház

Göncön a "Huszita-ház" -ként ismert vagy "cseh-ház" néven is emlegetett épületelnevezés nemcsak itt, hanem a környező falvakban is megtalálható. Az elnevezésre, eredetére vonatkozó néphagyományt a történelmi kutatások nem erősítették meg, máig is vitatott. Ezeket a házakat a mészhabarcsba rakott kőfalazat, megemelt lakószint, szűk ablaknyílások, erős nyílászárók, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló, illetve a szomszédos pincékbe ágazó föld alatti járatok jellemzik. Viszont az erősen lejtős terep logikus kihasználásából is adódhat az épület elejének emelt szintje, alatta a pincével.

Magának a műemlék jellegű lakóépületnek három osztatú lakótere van. Az első szoba neve elsőház, vagy tiszta-szoba, a hátsó szoba neve hátsó-ház, közöttük a pitvar, vagy konyha. A korábbi-XVII-XVIII. századi-előzményeket 1832-ben újjították fel. A külön bejáratú kamra, valamint padlásfeljáró későbbi toldalék. A berendezés a XIX. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet meghatároz a földművelés és a kereskedelem együttes űzése.A pincében szép gótikus ablaktöredékek találhatók, melyek a közeli pálos kolostorból származnak, s itt található a híres "gönci hordó" is.