Az Amadé várrom a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán áll, 650 méterrel a tengerszint felett . A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (8 km ), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (6 km).
Történelme:
A várat a 13. század második felében Amadé nádor , a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Mivel a foúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV.László 1281 -ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása ( 1301 ) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. A várban előbb menedéket nyújtott a lengyel trónról elűzött I. Lokietek Ulászlónak ( 1306 – 1333 ), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát. A magyar trón igénylői közül következetesen Károly Róbertet támogatta, ezért Vencel magyar király hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok támogatásával 1304 -ben megostromolták a várat, de az ostromlók csúfos kudarcot vallottak. Az oligarchát 1311 -ben a kassai polgárok gyilkolták meg. Károly Róbert királlyá koronázása után Aba Amadé fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, seregük a rozgonyi csatában vereséget szenvedett Károly Róberttől , hat fia közül kettő el is esett a küzdelemben. A király győzelme után még élő fiait kivégezték, vagyonukat elkobozták, a várat a királyi sereg Drugeth Fülöp parancsnoksága alatt bevette. Az ostrom után királyi vár lett, újvári ispánként a Drugethek birtokolták.
1391 -ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetően a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínűleg pusztulni hagyták, vagy ők maguk pusztították el.
Mára az ellipszis alakú sáncgyűrű által valaha körülvett szabálytalan alakú kővárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.
A várról először 1288-ban emlékeznek meg a források. Gönc a XIII. században Abaújvár tartozéka. Az utolsó Árpád-házi király, III. Endre alatt az Aba nemzetségbeliek egyik fő fészke, akik közül Amadé (Omode) nádor 1291-tol nádori kúriáját felváltva Göncön és Vizsolyban tartja. Az Amadék után a Drugethek kapják, majd királyi vár fennállása végéig.
Többet a gönci várról nem is tudunk, az általunk ismert források 1428-ban említik utoljára. Vagy három századon át még csak a romjairól sem említenek semmit, csak a XVIII. Században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni. Nem árulják el a szűkszavú történelmi források, hogy mi okozta a vár pusztulását, s azt sem, hogy pontosan mikor enyészett el. Lehetséges, hogy a magasan levő várak gyakori sorsa, villámcsapás s utána leégés sújtotta. De az is lehet, hogy a huszita mozgalmakban pusztult el.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Történelme:
A várat a 13. század második felében Amadé nádor , a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Mivel a foúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV.László 1281 -ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása ( 1301 ) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. A várban előbb menedéket nyújtott a lengyel trónról elűzött I. Lokietek Ulászlónak ( 1306 – 1333 ), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát. A magyar trón igénylői közül következetesen Károly Róbertet támogatta, ezért Vencel magyar király hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok támogatásával 1304 -ben megostromolták a várat, de az ostromlók csúfos kudarcot vallottak. Az oligarchát 1311 -ben a kassai polgárok gyilkolták meg. Károly Róbert királlyá koronázása után Aba Amadé fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, seregük a rozgonyi csatában vereséget szenvedett Károly Róberttől , hat fia közül kettő el is esett a küzdelemben. A király győzelme után még élő fiait kivégezték, vagyonukat elkobozták, a várat a királyi sereg Drugeth Fülöp parancsnoksága alatt bevette. Az ostrom után királyi vár lett, újvári ispánként a Drugethek birtokolták.
1391 -ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetően a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínűleg pusztulni hagyták, vagy ők maguk pusztították el.
Mára az ellipszis alakú sáncgyűrű által valaha körülvett szabálytalan alakú kővárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.
A várról először 1288-ban emlékeznek meg a források. Gönc a XIII. században Abaújvár tartozéka. Az utolsó Árpád-házi király, III. Endre alatt az Aba nemzetségbeliek egyik fő fészke, akik közül Amadé (Omode) nádor 1291-tol nádori kúriáját felváltva Göncön és Vizsolyban tartja. Az Amadék után a Drugethek kapják, majd királyi vár fennállása végéig.
Többet a gönci várról nem is tudunk, az általunk ismert források 1428-ban említik utoljára. Vagy három századon át még csak a romjairól sem említenek semmit, csak a XVIII. Században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni. Nem árulják el a szűkszavú történelmi források, hogy mi okozta a vár pusztulását, s azt sem, hogy pontosan mikor enyészett el. Lehetséges, hogy a magasan levő várak gyakori sorsa, villámcsapás s utána leégés sújtotta. De az is lehet, hogy a huszita mozgalmakban pusztult el.