A gömörszőlősi református templomot 1824-ben kezdték építeni, közadakozásból. A torony építésére csak évekkel később került sor. A 22 m magas harangtornyot a déli oldalfal közepére emelték.
A településnek faluképi szempontból is jelentős építészeti értéke a templom, műemléki védettségű, amely számos kulturális értékkel rendelkezik.
A templomtoronynak különleges értéke, hogy nyolcszög- alapú gömb és gúla formájú toronysisakját agyagpala (az egykori nagyvisnyói bányából fejtett kőzetpala) fedi, ami országos szinten is egyedi értéket képvisel.
Festett növényi ornamentikával díszített úrasztala a Tiszán inneni Református Egyházközségnek legrégibb úrasztala, 1673-ból datált. (Valószínű, hogy a falu hajdani elpusztult fatemplomának berendezési tárgya volt.)
Mennyezete festett kazettás deszkamennyezet, karzatának mellvédje és a padelők is díszítettek. (Madarász István, naprágyi asztalosmester munkája.)
A templom falán egy állandó fotókiállítás látható „Festett kazettás mennyezetek és berendezési tárgyak B-A-Z. megyében” címmel. A gyűjtés id. Dobosy László, a fotók ifj. Dobosy László fotóművész munkája.
1849-től 1851-ig az akkor a szomszédos Keleméren szolgáló Tompa Mihály volt a filia lelkésze, ennek emlékét márványtábla őrzi.
Két faragott tölgyfa kapuja a hagyományos felvidéki kapuk formáját őrzi, Ráczi István putnoki fafaragó munkája.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A településnek faluképi szempontból is jelentős építészeti értéke a templom, műemléki védettségű, amely számos kulturális értékkel rendelkezik.
A templomtoronynak különleges értéke, hogy nyolcszög- alapú gömb és gúla formájú toronysisakját agyagpala (az egykori nagyvisnyói bányából fejtett kőzetpala) fedi, ami országos szinten is egyedi értéket képvisel.
Festett növényi ornamentikával díszített úrasztala a Tiszán inneni Református Egyházközségnek legrégibb úrasztala, 1673-ból datált. (Valószínű, hogy a falu hajdani elpusztult fatemplomának berendezési tárgya volt.)
Mennyezete festett kazettás deszkamennyezet, karzatának mellvédje és a padelők is díszítettek. (Madarász István, naprágyi asztalosmester munkája.)
A templom falán egy állandó fotókiállítás látható „Festett kazettás mennyezetek és berendezési tárgyak B-A-Z. megyében” címmel. A gyűjtés id. Dobosy László, a fotók ifj. Dobosy László fotóművész munkája.
1849-től 1851-ig az akkor a szomszédos Keleméren szolgáló Tompa Mihály volt a filia lelkésze, ennek emlékét márványtábla őrzi.
Két faragott tölgyfa kapuja a hagyományos felvidéki kapuk formáját őrzi, Ráczi István putnoki fafaragó munkája.