Göd látnivalói
Gödi Feneketlen-tó
A Gödön található Feneketlen-tó környéke az egyik legnyugalmasabb hely a Duna bal partján. A vadregényes part és a tó mellett vezető örvény látványa izgalmas és egyben nosztalgikus élménnyel tölt el bennünket. A Feneketlen-tó története minden ide látogató kirándulót foglalkoztat, már az elnevezése miatt is számos kérdés kapcsolódik hozzá.
A FENEKETLEN-TÓ TÖRTÉNETE
„Floch Henrik a sződrákosi gyár mellett Gödön is terjeszkedni kívánt, ezért megvette Arany László (1844-1898) költő-népmesegyűjtőtől az 1898-ban még Adélháza néven is ismert Kis-Gödön, a Kis-sziget végétől a Pest-Váci országútig terjedő területtel a nagy mennyiséggel és jó minőséggel kecsegtető gödi agyagdombot. A gödi gyár területe kb. 50 hold volt. A gyárban 100 alkalmazott dolgozott, akik közül 40-60 nő volt. Évi termelési kapacitás Gödön a sződrákosinak közel kétszerese, 7-10 millió tégla volt. A gyár különleges terméke a kút- és csatornatégla volt. Az égetéshez szükséges szenet a közeli dorogi bányákból szerezték be.(…)
A gödi téglagyár téglái a manapság „Feneketlen-tónak” nevezett helyről kitermelt agyagból készültek. Az agyag bányászatának egyes források szerint nem az agyag kimerülése, hanem egy talajvízbetörés vetett véget. Így keletkezett a Dunához közeli, ma már fákkal sűrűn körbenőtt, a Bartók Béla utca – Luther Márton utca – Tó köz által határolt alsógödi tó, melynek medrében és partján is számos forrás fakad.” – (Volentics Gyula: A sződrákosi és gödi téglagyárak története)
A tó partján egyébként teljes nyugalomban olvashatunk, piknikezhetünk és sétálgathatunk, tavasztól őszig méltán népszerű kirándulóhely. Biciklivel akár délutánonként is érdemes ide eltekerni, a környéken pedig nemcsak kerékpárt, de akár sárkányhajót is bérelhetünk.
A FENEKETLEN-TÓ TÖRTÉNETE
„Floch Henrik a sződrákosi gyár mellett Gödön is terjeszkedni kívánt, ezért megvette Arany László (1844-1898) költő-népmesegyűjtőtől az 1898-ban még Adélháza néven is ismert Kis-Gödön, a Kis-sziget végétől a Pest-Váci országútig terjedő területtel a nagy mennyiséggel és jó minőséggel kecsegtető gödi agyagdombot. A gödi gyár területe kb. 50 hold volt. A gyárban 100 alkalmazott dolgozott, akik közül 40-60 nő volt. Évi termelési kapacitás Gödön a sződrákosinak közel kétszerese, 7-10 millió tégla volt. A gyár különleges terméke a kút- és csatornatégla volt. Az égetéshez szükséges szenet a közeli dorogi bányákból szerezték be.(…)
A gödi téglagyár téglái a manapság „Feneketlen-tónak” nevezett helyről kitermelt agyagból készültek. Az agyag bányászatának egyes források szerint nem az agyag kimerülése, hanem egy talajvízbetörés vetett véget. Így keletkezett a Dunához közeli, ma már fákkal sűrűn körbenőtt, a Bartók Béla utca – Luther Márton utca – Tó köz által határolt alsógödi tó, melynek medrében és partján is számos forrás fakad.” – (Volentics Gyula: A sződrákosi és gödi téglagyárak története)
A tó partján egyébként teljes nyugalomban olvashatunk, piknikezhetünk és sétálgathatunk, tavasztól őszig méltán népszerű kirándulóhely. Biciklivel akár délutánonként is érdemes ide eltekerni, a környéken pedig nemcsak kerékpárt, de akár sárkányhajót is bérelhetünk.
További keresési lehetőségek