Árpád-kori településünk egyházának egy 1315-ös írásos forrás alapján Szent László volt az elnevezése. Templomunk a korra jellemző hatalmaskodások véres helyszíne is volt 1316-ban, amelyet egy 1332-es Oklevél tartalmaz (Codex Diplomaticus VIII/3. CCLXXI. sz. okl.). A templommal, mint építménnyel ebben az oklevélben találkozunk először.
A község központi belterületén álló, keletelt tájolású templomot az elmúlt évszázadok során több alkalommal lerombolták, leégett, de mindig újjáépítették az anyaegyházhoz tartozó települések lakói.
A templomot 2008-ban védettség alá helyezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, addig nem szerepelt a műemlék jegyzékben. A 2010. évi felújítást megelőző régészeti kutatás bebizonyította, hogy középkori eredetű. Ez azt is jelenti, hogy a templom és környéke régészeti lelőhely. Titulusa 1409-ben még Szt. László, de 1443-ban Szent István tiszteletére emelt templomról történik említés. Az 1698 márciusában tartott Kozo-féle visitatio Szent Kereszt Felmagasztalásának tiszteletére épült romos templomot ír le. A templom 1734-ben is romos állapotú volt a forrás alapján. Az 1758-as Batthyány-féle visitatio megállapításai viszont már erős építményről, boltíves szentélyről, táblamennyezettel fedett, gúlaszerűen épült kőtoronnyal írja le. A templom nagyobbrészt fa építmény. Felszerelését kielégítőnek jellemzi. E visitatióból tudjuk, hogy a templomnak a második oltára az Angyaltól Üdvözölt Szűzanya. A templom barokk stílusban való megújítására 1868-ban került sor, majd 1906-ban történtek jelentős munkák. Ekkor építették át a mennyezetet és sor került egy új torony építésére. Számtalan értékes kegytárggyal, szoborral szépült a templom. 1914-ben épült az északi oldalon a kápolna, mellyel a középkori templom (ahogy 1906-ban) falai megsérültek, részben megsemmisültek vagy átépítésre kerültek.
Az 1970-es évek szakszerűtlen karbantartási munkái az Istentiszteletre méltatlanná tették a templomot. A külső és belső burkolatok jelentős vizesedést állagromlást okoztak. 2010-ben újították fel a templomot.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A község központi belterületén álló, keletelt tájolású templomot az elmúlt évszázadok során több alkalommal lerombolták, leégett, de mindig újjáépítették az anyaegyházhoz tartozó települések lakói.
A templomot 2008-ban védettség alá helyezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, addig nem szerepelt a műemlék jegyzékben. A 2010. évi felújítást megelőző régészeti kutatás bebizonyította, hogy középkori eredetű. Ez azt is jelenti, hogy a templom és környéke régészeti lelőhely. Titulusa 1409-ben még Szt. László, de 1443-ban Szent István tiszteletére emelt templomról történik említés. Az 1698 márciusában tartott Kozo-féle visitatio Szent Kereszt Felmagasztalásának tiszteletére épült romos templomot ír le. A templom 1734-ben is romos állapotú volt a forrás alapján. Az 1758-as Batthyány-féle visitatio megállapításai viszont már erős építményről, boltíves szentélyről, táblamennyezettel fedett, gúlaszerűen épült kőtoronnyal írja le. A templom nagyobbrészt fa építmény. Felszerelését kielégítőnek jellemzi. E visitatióból tudjuk, hogy a templomnak a második oltára az Angyaltól Üdvözölt Szűzanya. A templom barokk stílusban való megújítására 1868-ban került sor, majd 1906-ban történtek jelentős munkák. Ekkor építették át a mennyezetet és sor került egy új torony építésére. Számtalan értékes kegytárggyal, szoborral szépült a templom. 1914-ben épült az északi oldalon a kápolna, mellyel a középkori templom (ahogy 1906-ban) falai megsérültek, részben megsemmisültek vagy átépítésre kerültek.
Az 1970-es évek szakszerűtlen karbantartási munkái az Istentiszteletre méltatlanná tették a templomot. A külső és belső burkolatok jelentős vizesedést állagromlást okoztak. 2010-ben újították fel a templomot.