Ördögkő

Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A középkortól egészen az 1800-as évek végéig Herény, Nemétgencs és Söpte határát jelölte, akkor jegykőnek is nevezték, a körülötte lévő terület pedig Jegykői-dűlőként volt ismert. Később egy ideig a gencsi templom mellett állt, onnan hozták ki jelenlegi helyére.

A legenda
Bárdosi János néprajzkutató 1962-1963 körül összegyűjtötte azokat az Ördögkővel kapcsolatos legendákat, mondákat, amelyek akkor még éltek az idősebb gencsapátiak körében. Az ő feljegyzései nyomán olvashatunk a legendák közül néhányat a kő melletti ismertető táblán. Íme az egyik:

"Az ördögök valamikor itt kergetőztek, veszekettek e' na' kűve. Veszekedís közbe' dobták ezt oda. Az egyik igen elfáradt, ráült a kűre, ammeg ahogyan ráú't belenyomódott a fődbe, a teteje meg behorpadt, beméllett. Ezt még mast is meg lehet látnyi." (Ávár Sándor 70 éves - Gencsapáti)

Az "ördögkő" viszonylag gyakori kifejezés, mesterséges és természetes sziklaalakzatot egyaránt jelölhet. A helyi hagyomány mindegyikről azt tartja, hogy létrejötte, kialakulása az ördög műve. A kövek egy részéről úgy gondolják, hogy az valamilyen pogány kultuszhely tartozéka lehetett. Így pl. találkozni olyan vélekedéssel, hogy a jegykő, az nem a határ jelölését szolgálta, hanem tulajdonképpen "egykő", azaz szentkő volt. (Az "egy" szó régen szentet is jelentett. Pl. egyház = szentház).