Velencei-tavi vízi tanösvény

FEKETEVÍZ TANÖSVÉNY
Vízi tanösvényünk a tó északnyugati részének látnivalóit mutatja be. Természetes élőhelyeit az elmocsarasodó és láposodó területek jellemzik. Hínárvegetációja közül említésre méltó a sárga virágot bontó rence, a csillárka moszat és a nagy tüskéshínár. Madarak közül mindig feltűnik egy-egy barna rétihéja, vörösgém, nagy kócsag, búbos vöcsök, de kis szerencsével láthatunk kis kárókatonát, kis vöcsköt, cigányrécét is. A tanösvény nevét adó “feketevíz” a zártabb nádöblök huminsavakban gazdag vizeire jellemző. Különösen gazdag a terület szitakötő faunája. Minden időszaknak megvannak a jellemző szitakötői, ezért érdemes többször is felkeresni a területet. Hüllők közül említésre méltó a mocsári teknős életerős állománya. 3 vagy 6 órás túra keretében megközelíthető terület. Vezetővel vagy GPS-szel.

ÚSZÓLÁP TANÖSVÉNY
A tanösvény nevéhez hűen a Velencei-tó úszólápos területein vezet végig. A Velencei-tó nyugati részének jelentős részét úszó nádszigetek foglalják el. A titokzatos feketevizek, nádi erek labirintusát egy nagyobb szél, jelentősebb vízáramlás könnyedén „átrendezheti”. Ez különösen akkor szembeötlő, amikor keskeny csapásunk által elnyelt úszó sziget akadályozza továbbhaladásunkat. Az úszó szigetek tőzegrétege gazdag élővilágnak nyújt menedéket. A növényvilág ezen a részen lényegesen változatosabb, mint a tó többi részén. Halászcsapások mentén messziről sárgállik a mocsári csorbóka virága. A lápok szélén fűrészes élű télisás zsombékol, beljebb a nádasok aljában rejtőzködik a tőzegpáfrány. A nyurga nádszálakon túlnyúlva hozza félgömb alakú koronáját a hamvas- v. rekettyefűz. Nyár közepétől bontja sárga virágait a közönséges rence. A mocsaras élőhelyek gyakori nővénye különleges életmódjával hívja fel magára a figyelmet. Vékony, fonálszerű levelei között apró élőlények csapdázására szolgáló tömlőcskék sorakoznak. A tó gazdag faunájának értékes képviselőjével, a lápi- v. piros szitakötővel májusi, illetve júniusi túránk során találkozhatunk. A hímeket messziről elárulja feltűnő, világos homlokuk. Vizes élőhelyek legfeltűnőbb élőlényei a madarak, végigkísérik utunkat. A magasban szinte mindig látható vitorlázóbajnok a barna rétihéja. A lápok bujkáló madarát, a pettyes vízicsibét hajnalban, az úszószigetek keleti oldalán pillanthatjuk meg. Fejünk felett költő és táplálkozó helyeik között ingázó nagy kócsagok repülnek. A bátrabb felfedezők kipróbálhatják milyen is rálépni egy úszó szigetre… 3 vagy 6 órás túra keretében megközelíthető terület. Túravezető vagy GPS-ben lévő nyomvonal kalauzol el bennünket ezen a területen.

KÁKA TANÖSVÉNY
E tanösvény a tó középső (gárdonyi) szakaszán kalauzol végig bennünket. A nádasok belsejét feliszapolódott, mocsaras élőhelyek jellemzik. Alacsony vízállásnál sok helyen fenn akadhat a kenu! A terület megközelíthetetlen belső része kisebb gémtelepet rejteget, így nagy kócsag, vörös gém gyakran kerül szemünk elé. Hínárvegetációja szegényesebb a nyugati területekhez viszonyítva. Helyenként a csillárka moszat alkothat nagyobb telepeket. A partmenti részeken a tanösvény névadó növénye, a tengermelléki káka alkot sűrű telepeket. A vörös könyves növény kedvező feltételekre lelt az átalakított parti zónákban, így egyre kiterjedtebb állományokat alkot a tó keleti és középső részein.