Justh Zsigmond Emlékszoba

Bár csak 31 évet élt, mégis ott van a helye a magyar irodalom nagyjai közt Justh Zsigmondnak, aki a ma már Orosházához tartozó Szentornyán látta meg a napvilágot, síremléke pedig Gádoroson található.
Amilyen rövid, olyan tartalmas és termékeny volt Justh Zsigmond élete. A fiatal nemes Budapesten, majd Németországban, Svájcban és Franciaországban tanult, s bár gazdasági pályára készült, professzora tanácsára inkább az irodalmat választotta. Először az akkor divatos nyugati naturalizmus hatása alá került, majd egyre inkább szülőföldje paraszti társadalmi kezdte foglalkoztatni. Ennek jegyében születtek meg a Puszta könyve, a Gányó Julcsa, illetve a Delelő című regények, melyek egy nagyobb ívűre tervezett regényciklus első darabjai lettek volna.

Korai betegsége miatt a terv nem valósult meg, az 1863-ban született Justh Zsigmond 1894-ben Cannes-ban meghalt. Bár nem lett belőle tananyag, helyben máig őrzik emlékét, nem csak a tehetséges íróét, hanem a közvetlen nemesét is, aki parasztszínházat szervezett, ahol a nép fiai adtak elő színdarabokat a nép fiainak. Nevét viseli az orosházi városi könyvtár, Gádoroson pedig emlékszobát rendeztek be tiszteletére.

Halálának 100. évfordulóján, 1994-ben Justh-emlékévet tartottak Gádoroson, ekkor született az elhatározás, hogy a helyi művelődési házban létesüljön emlékkiállítás. Hat éves előkészítő munka után valósult meg a terv: 2000-ben avatták fel az emlékszobát, melyben nem csak a helyben gyűjtött relikviák, hanem az orosházi és a megyei múzeum, valamint a nemzeti galéria, a nemzeti múzeum, a Széchenyi könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagai is megtekinthetők.

A tárlat keddtől csütörtökig 8 és 17, pénteken péntek 8 óra és dél között tekinthető meg.