Füzér látnivalói
Református templom
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A XVII. században Füzéren zömmel katolikusok éltek, köszönhetően Csepellényi György rekatolizációs munkájának. Csepellényi kivégzése után 1674-ben a reformátusok kezébe került a füzéri római katolikus templom, majd 63 évvel később "1737-ben Dessewffy Ferenc foglalta vissza és adta át azt a katolikusoknak". (Kassai Százéves Egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve I. kötet, 1904, 90. o.) Miután visszaengedték a katolikusoknak templomukat a reformátusok 1785-ben építették fel a ma is álló templomot.
A festett kazetták a teremtett világ gazdagságát tárják elénk. Az égboltot idéző nap, hold és csillag ábrázolásokkal egyben a menny megjelenítése is megvalósul. A templom mennyezetek festett kazettás díszítésének a reformáció korától közel háromszáz évig élő hagyománya volt Erdélytől a Dunántúlon át Észak-Magyarországig. Az itt látható mennyezetet a Kárpát-medencei emlékanyagban a késői alkotások között tartjuk számon.
A templom tornyában egyetlen harang lakik, melynek felirata: ”A FÜZÉRI REFORMATA SZ EKLESIA MAGA/ KÖLTSÉGÉN ÖNTÖTTE 1796”. Patay Pál a XX. századi magyar harangkutatás legjelentősebb személyének meghatározása szerint a harangot erdélyi vándorló mester készíthette a füzérradványi református templom harangjával együtt itt a templom kertjében.
A rokokó stílust népiesen megidéző elemek eredetileg az egész belső teret díszítették, amelyek a padokon a későbbi világoskék színű lefestés által szemünk elől elrejtve maradnak, s csak a feltárás kutatónyílása enged betekinteni az eredeti kialakításba.
A XVII. században Füzéren zömmel katolikusok éltek, köszönhetően Csepellényi György rekatolizációs munkájának. Csepellényi kivégzése után 1674-ben a reformátusok kezébe került a füzéri római katolikus templom, majd 63 évvel később "1737-ben Dessewffy Ferenc foglalta vissza és adta át azt a katolikusoknak". (Kassai Százéves Egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve I. kötet, 1904, 90. o.) Miután visszaengedték a katolikusoknak templomukat a reformátusok 1785-ben építették fel a ma is álló templomot.
A festett kazetták a teremtett világ gazdagságát tárják elénk. Az égboltot idéző nap, hold és csillag ábrázolásokkal egyben a menny megjelenítése is megvalósul. A templom mennyezetek festett kazettás díszítésének a reformáció korától közel háromszáz évig élő hagyománya volt Erdélytől a Dunántúlon át Észak-Magyarországig. Az itt látható mennyezetet a Kárpát-medencei emlékanyagban a késői alkotások között tartjuk számon.
A templom tornyában egyetlen harang lakik, melynek felirata: ”A FÜZÉRI REFORMATA SZ EKLESIA MAGA/ KÖLTSÉGÉN ÖNTÖTTE 1796”. Patay Pál a XX. századi magyar harangkutatás legjelentősebb személyének meghatározása szerint a harangot erdélyi vándorló mester készíthette a füzérradványi református templom harangjával együtt itt a templom kertjében.
A rokokó stílust népiesen megidéző elemek eredetileg az egész belső teret díszítették, amelyek a padokon a későbbi világoskék színű lefestés által szemünk elől elrejtve maradnak, s csak a feltárás kutatónyílása enged betekinteni az eredeti kialakításba.
További keresési lehetőségek