Római katolikus templom

Fonyód első temploma, mely román stílusban épült és gótikus stílusban bővítették, a fonyódi sziget délkeleti részén állt. Ezt a területet ma Fácános-nak nevezik.

A fonyódi alsóvár 1575-ös eleste után a falu elnéptelenedett, csak az 1700-as évek közepén kezdett újra lakottá válni. A katolikus egyház anyakönyveiben az első bejegyzések 1758-at követően lelhetők fel, majd egyre sűrűbben jelölik meg lakhelyként Fonyódot kereszteléskor, esketéskor és halálozáskor.
Már 1899 áprilisában felmerült annak gondolata, hogy kápolna épüljön, ahogy az újság írta: Fonyódon a vendégek nagy örömére kápolnát építenek s ezután ott helyben mehetnek az idény alatt az isteni tiszteletre.

A Kápolna építéséhez kapcsolódó történet: dr. Major Ferenc székesfehérvári orvos, néppárti országgyűlési képviselő nagyon beteg lett, az orvosok nem sok jóval bíztatták. Ekkor a Szűzanyához fordult segítségért, majd ígéretet tett, ha a Jóisten meggyógyítja, akkor egy kápolnát építtet Fonyódon. Kérése meghallgatást nyert, ígéretét megtartotta.
A képviselő áldozatkészségéből, Gyalus László tervei szerint fölépült kápolnát és kálváriát gróf Széchenyi Miklós győri püspök szentelte föl 100 évvel ezelőtt, 1902. augusztus 31-én.

A kápolna a fonyódi magas hegyparton áll, ahonnan elragadó kilátás nyílik a Balatonra és az északi part hegyeire.
A neoromán stílusú új templomot faragott kövekből építették. A falak és a boltozat nem bírták a torony súlyát, és egy vasárnap reggelre a boltozat beomlott. Újjá építették, de faragott kövek helyett téglából. Torony helyett ún. huszár tornyocskát emeltek a kupola fölé, amelyben a harang nem fért el, így azt a templom előtt felállított fából készült haranglábban helyezték el.
A templomhoz Kálvária tartozott, ez 1915 után villámcsapás következtében pusztult el, addig kilátónak szolgált.
A kápolna harangszentelője és az első fonyódi szentbúcsú 1920. augusztusában zajlott le.
1921 nyarán nagy örömünnepet jelentett Fonyód állandó és fürdővendég lakosságának a Nagyboldogasszony nap, amelyet a közadakozásból megnagyobbított templom felszentelésére használtak fel a hívek. Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök kiemelte dr. Ripka Ferenc fonyód-bélatelepi villatulajdonos, későbbi Budapest székesfővárosi főpolgármester elévülhetetlen érdemeit, amelyeket a templom nagyobbítás és az egyház belső életének fellendítése körül szerzett. Az átépítés Korb Flóris tervei szerint történt.
A Plébánialak 1922-ben épült. 1920. augusztus 5-én Zichy Béla gróf fonyódi birtokából 100 magyar holdat adományozott a plébánia létesítéséhez. Özv. Bihar Józsefné 1921 nyarán értékes telket ajándékozott Fonyód község legszebb helyén a római katolikus egyházközségnek. Ezen a telken épült fel a plébánialak.

1928 januárjában Serédi Jusztinián hercegprímás rövid látogatást tett Fonyódon s e szavakkal köszöntötte a helybélieket: Szeretett magyar testvéreim! Szívből köszönöm azt a kedves üdvözlést, melyben Somogy vármegye és Fonyód község közönsége részesített, mert az üdvözlő szavak mögött dobogó, érző szíveket látok. Itt Somogyban kemény magyarok élnek, akik megmutatták a múltban, hogy kell a hazáért áldozatot hozni. Ezek a kemény magyarok, hiszem, hogy megmutatják a jövőben is, hogy a hazáért, amelyért közülük oly sokan haltak meg, az életben maradottak dolgozni akarnak.

A villanyt 1931-ben vezették be a templomba.
Dióshegyi Ernő tervei alapján 1937-ben épült az olasz stílusú harangláb, aljában a Hősök Oltára. A kis lélekharanghoz a régi, repedt harangot olvasztották be, a nagy harangot a hívek adományából vette az Egyházközség, a harmadik harangot pedig a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek adták.
Az iskolanővérek által adományozott harangot a II. világháború alatt elvitték hadi célokra.