Esterházy-kastély

Magyarország főnemesi családjai európai történetet írtak politikai, katonai és kulturális szempontból egyaránt. Hűségesen szolgálták, segítették királyainkat és fejedelmeinket abban a közös törekvésben, hogy már több mint 1100 éves történelmünk folyamán a Kárpát-medencét mondhassuk hazánknak, még akkor is, ha 90 évvel ezelőtt a trianoni békeszerződés teljesen átrendezte e térséget.

Európa mai arca a múlt évszázadok fejleményeinek következménye. Nem lehet a múlt nagy államalkotóinak befolyását tagadni, még a mostani Unió földrajzában sem. A Pálffy, Batthyány, Erdődy, Csáky, Zichy, Károlyi, Teleki, Bánffy, Bornemissza, Kornis, Kemény, Zrínyi, Grassalkovich, Bethlen, Illésházy, Wesselényi és számos további nevek nagyrészt külföldön is ismertek. A Széchenyi család mellett valószínűleg az Esterházy a legismertebb.

Az 1186-ban először okmányilag megemlített ZERHAS de SALAMON-WATHA Csallóközben letelepült törzs, majd az 1590 körül megjelent három testvér, gróf Miklós, báró Dániel és báró Pál az ESTERHÁZY de GALÁNTHA ágak megalapítói. Gróf Miklós és fia, I. Pál herceg mindketten magyar nádorok voltak.

A történelmi 12 ún. hitbizományi hercegek közt I. Pál 1687-ben Lipót császár kegyelméből hercegi méltóságba emeltetett, miután a török benyomulás elől a Szent Koronát Passauban biztonságba helyezve részt vett Bécs felszabadításában és Budavár visszafoglalásában. Ő komponálta a „Harmonia Caelestis" című zeneművet. Pál Antal, a 4. herceg, kezdte meg a kismartoni vízivár barokk átépítését és az 1740-es pozsonyi országgyűlésen a magyar főnemesek segítségét ígéri a fiatal Mária Terézia királynőnek a porosz király ellen: „Életünket és vérünket Mária Terézia királyunknak!". Nagykövet Nápolyban, majd újabb porosz hadjárat után tábornagyként tér vissza Kismartonba, ahol Joseph Haydnt nevezi ki másodkarmesternek.

A család legendás alakja I. „Fényes" Miklós herceg, Eszterháza megépítője. Az „Eszterházi tündérvilág" az 1770/80-as években éri el csúcspontját: Haydn zenéje és számos művész közreműködésével rendezett ünnepségek közepette - amelyek egyikére Mária Terézia is ellátogat - „Fényes" Miklós létrehozza a „magyar Versailles"-t. 1778/79-ben 1200 saját katonájával tábornagyként háborúskodik II. József császár mellett Bajorországban, ezért a császár a hercegi rangot a család minden tagjára kiterjeszti.

Unokája, II. Miklós herceg túl szerette volna lépni nagyapja pompáját és a kismartoni kastélyt empire stílusban átépíti. Ő vásárolja össze a világhírű képgyűjteményt, amely ma a Szépművészeti Múzeumban látható. Bajorországban megveszi az edelstetteni kastélyt és birtokot, miáltal német-római birodalmi herceg lesz. 1809-ben - állítólag - Napóleon felajánlja neki a magyar koronát, amit visszautasít. 1814/15-ben a Bécsi Kongresszuson az egész európai diplomáciai testületet pompásan megvendégeli.

Halála évében azonban oly magasak az adósságok, hogy a birtokok zálog alá kerülnek. Unokája, III. Miklós rákényszerül a kincsgyűjtemények egy részét a magyar királyi államnak eladni. Csak 1898-ban sikerül IV. Miklósnak a zálog utolsó részletét kifizetni. Sajnos a második világháború után a népi köztársaság kárpótlás nélkül kisajátítja az összes magyarországi birtokot. A fertőd-eszterházai kastély is állami tulajdonba kerül, fénye megkopik és évtizedekre álomba merül.

Ma, amikor végre az értékek újra a helyükre kerülhetnek, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont mindent megtesz, hogy a kastély folyamatos felújítása továbbra is biztosítva legyen. Az új, nagyszabású időszaki kiállítással pedig most betekintést kapunk abba a csodálatos világba, amelyet annak idején Esterházy „Fényes" Miklós e kastélyban teremtett. Álmodjunk együtt kicsit, hogy mi is részesei lehessünk az egykori tündérvilágnak!