A felsőörsi prépostsági templom román kori tornyának gazdag nyugati homlokzata egyedülálló a hazai emlékanyagban. A kaput lezáró timpanon motívum itt jelenik meg hazánkban először. A Rátót nembeli Örsi család 1175-1199 között Szent Mária Magdolna tiszteletére ágostonrendi prépostságot alapított. 1260-ban a templomban már világi prépostság működött, melynek alapítóit Miske ispánnal és feleségével, Margit asszonnyal azonosítják.
A templom mai alakját a XIII. század második felében történt átépítések során nyerte. Legrégebbi része az 1230-as években épült nyugati tornya, melynek három oldala eredetileg szabadon állt, és csak a negyedik kapcsolódott a templomhoz. Gazdag szobrászati díszítésében növény-, állat- és emberalakos motívumok egyaránt megtalálhatóak. Kapuzatának hurkolt oszlopaira Pannonhalmán találunk példát. Míg a torony szabályos kváderkövekből épült, addig a templom többi része szabálytalan kőből. A torony belsejében a karzatra felvezető lépcső alatt sírfülke található, mely a kegyúr temetkezési helye lehetett.
A templomot a XIII. század második felében sekrestyével bővítették. A román kori templom sík mennyezetű hajóját a XIV. század második felében gótikus profilú bordás keresztboltozattal beboltozták. Talán ekkor kapta a torony a ma is látható nyolcszögű lezárását. 1552-ben a törökök elfoglalták Veszprémet, ekkor pusztíthatta tűzvész a templomot. Feltételezhető, hogy a mai templom egy korábbi helyén épült, ennek azonban a barokk kori újjáépítés minden nyomát eltüntette. 1736-1747 között Padányi Bíró Márton veszprémi püspök gyökeresen megújíttatta. A templom mai berendezése is ebből a korból való.
A korai templom homlokzati tornyos, háromhajós elrendezésű volt, félköríves szentélyzáródással. A mellékhajók egyenes záródásúak voltak, három-három ikerablakkal. A XVIII. századi átépítések során a hajót egyterűvé alakították, az oldalhomlokzat rézsűablakait elfalazták. 1962-1965 között folytattak régészeti és falkutatásokat, illetve ekkor végezték a templom helyreállítását is.
Jelenleg Szent Mária Magdolna-plébániatemplomként működik.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A templom mai alakját a XIII. század második felében történt átépítések során nyerte. Legrégebbi része az 1230-as években épült nyugati tornya, melynek három oldala eredetileg szabadon állt, és csak a negyedik kapcsolódott a templomhoz. Gazdag szobrászati díszítésében növény-, állat- és emberalakos motívumok egyaránt megtalálhatóak. Kapuzatának hurkolt oszlopaira Pannonhalmán találunk példát. Míg a torony szabályos kváderkövekből épült, addig a templom többi része szabálytalan kőből. A torony belsejében a karzatra felvezető lépcső alatt sírfülke található, mely a kegyúr temetkezési helye lehetett.
A templomot a XIII. század második felében sekrestyével bővítették. A román kori templom sík mennyezetű hajóját a XIV. század második felében gótikus profilú bordás keresztboltozattal beboltozták. Talán ekkor kapta a torony a ma is látható nyolcszögű lezárását. 1552-ben a törökök elfoglalták Veszprémet, ekkor pusztíthatta tűzvész a templomot. Feltételezhető, hogy a mai templom egy korábbi helyén épült, ennek azonban a barokk kori újjáépítés minden nyomát eltüntette. 1736-1747 között Padányi Bíró Márton veszprémi püspök gyökeresen megújíttatta. A templom mai berendezése is ebből a korból való.
A korai templom homlokzati tornyos, háromhajós elrendezésű volt, félköríves szentélyzáródással. A mellékhajók egyenes záródásúak voltak, három-három ikerablakkal. A XVIII. századi átépítések során a hajót egyterűvé alakították, az oldalhomlokzat rézsűablakait elfalazták. 1962-1965 között folytattak régészeti és falkutatásokat, illetve ekkor végezték a templom helyreállítását is.
Jelenleg Szent Mária Magdolna-plébániatemplomként működik.