Katolikus templom

A Perényiek Szent János tiszteletére pálos kolostort emeltek a településen. A XVI. században a település török hódoltság alá került, ezért elnéptelenedett, és csak 1687 után kezdett újranépesülni református lakókkal, akik 1720 körül fatemplomot építettek maguknak. 1769-ig beköltözött kis létszámú katolikus lakosság filiaként a szuhogyi plebániához tartozott.

1793-ban amikor a reformátusok megkezdték új kőtemplomuk építését, a katolikusok bekerítették azt a helyet, ahol az ősrégi katolikus templom romjai álltak, és ott egy kis kápolnát szerettek volna felépíteni.

A tervezett kápolna 1840-ig nem épült meg. Amikor az érsekség 1843-ban plébánia felállítását rendelte el, már fennállott a kápolna. 1859-ben a kápolna majdnem összedőlt. 1862-ben Bronts István rimaszombati építésszel új templom építésére kötöttek szerződést, aki az építkezést 1864-ben fejezte be, és a templom köré "védfalat" állított.

Az Urunk mennybemenetelét ábrázoló oltárképet az érsekség Cséka Károly egri festővel készíttette el. A mennyezeti freskókat Takács István mezőkövesdi festőművész alkotta az 1930-as évek elején.