A templom főbejárata felett egy vörös márványtáblán latinul olvasható az alábbi szöveg: "A templom a Gábor főangyaltól köszöntött Boldogságos Szűz Mária tiszteletére kezdett épülni. Befejezést nyert azért, hogy mindaz, aki ajtaján belép, üdvösségre jusson!"
A falu egykori plébániatemplomát 1332 előtt Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. A települést 1600 táján foglalták el a törökök, melyet csak 1693-ban alapítottak újra. A plébánia anyakönyvei ez évtől lelhetők fel.
A ma látható egyhajós középtornyos Gyümölcsoltó Boldogasszony templomot 1734-ben, a tornyot pedig 1777-ben építették. A viszonylag egyszerű külső szép barokk belsőt rejt. A templom hossza 25,5 m, szélessége 11 m, tornyának magassága pedig 18 m.
Különösen is figyelemre méltó a templom főoltára. A település egykor a győri székeskáptalan birtoka volt. Rokokó oltára, a kegyuraságnak köszönhetően, egyes vélekedések szerint a mosonmagyaróvári kapucínus templomból került át. Más feltevés alapján a templom főoltára egykoron a győri székesegyház mellékoltára volt.
A vörös márványt utánzó faoszlopok között Szent Anna és Szent Joachim, valamint Szent Péter és Szent Pál apostolok barokk mozgalmasságú szobrai láthatóak. Középütt az Angyali üdvözletet ábrázoló szoborcsoport, felül a világ teremtését ábrázoló festmény látható. A felső szobrok megjelenítik Szent István királyt az országalmával, Szent Lászlót a bárddal, Szent Erzsébetet egy kolduló kisfiúval és Szent Józsefet a gyermek Jézussal.
A templom mellékoltára Lisieux-i Szent Terézt ábrázolja. A korabeli szószéken a hagyományos ábrázolástól eltérően Szent István és Szent László királyokat láthatjuk.
A keresztelőkút tardosi vörös márványból készült, faragott fa fedéllel, a tetején Jézus megkeresztelkedésének jelenetével (Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordán folyóban).
Jelentős értéket képvisel a templom orgonája, mely a mosoni templomból került át 1926-ban. Két manuálos és 11 regiszterrel rendelkezik. Jelenleg átfogó felújításra szorul.
A toronyban két harang lakik. A nagyharangot 1918-ban elszállították az I. világháborúba. A torony a II. világháború során megsérült. A templomot 1975-ben tataroztatta Zámbó Imre plébános, aki új plébániát is építtetett 1977-79 között.
Az 1990-es években az egyházközség hívei restauráltatták a főoltárt, szószéket, a mellékoltárt és több szobrot is. A munkát Samodai József restaurátor végezte.
A 2000. jubileumi évre készült el a templom új liturgikus tere, a szembenéző oltár és az ambó. A diófából készült oltár és ambó Kovács Alajos soproni iparművész alkotása. Ebben az évben került sor a templom belső festésére, a padok és lépcsők felújítására, majd az elkövetkező években sor került a templom külső felújítására, tetőjének cseréjére, környezetének rendezésére is.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A falu egykori plébániatemplomát 1332 előtt Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. A települést 1600 táján foglalták el a törökök, melyet csak 1693-ban alapítottak újra. A plébánia anyakönyvei ez évtől lelhetők fel.
A ma látható egyhajós középtornyos Gyümölcsoltó Boldogasszony templomot 1734-ben, a tornyot pedig 1777-ben építették. A viszonylag egyszerű külső szép barokk belsőt rejt. A templom hossza 25,5 m, szélessége 11 m, tornyának magassága pedig 18 m.
Különösen is figyelemre méltó a templom főoltára. A település egykor a győri székeskáptalan birtoka volt. Rokokó oltára, a kegyuraságnak köszönhetően, egyes vélekedések szerint a mosonmagyaróvári kapucínus templomból került át. Más feltevés alapján a templom főoltára egykoron a győri székesegyház mellékoltára volt.
A vörös márványt utánzó faoszlopok között Szent Anna és Szent Joachim, valamint Szent Péter és Szent Pál apostolok barokk mozgalmasságú szobrai láthatóak. Középütt az Angyali üdvözletet ábrázoló szoborcsoport, felül a világ teremtését ábrázoló festmény látható. A felső szobrok megjelenítik Szent István királyt az országalmával, Szent Lászlót a bárddal, Szent Erzsébetet egy kolduló kisfiúval és Szent Józsefet a gyermek Jézussal.
A templom mellékoltára Lisieux-i Szent Terézt ábrázolja. A korabeli szószéken a hagyományos ábrázolástól eltérően Szent István és Szent László királyokat láthatjuk.
A keresztelőkút tardosi vörös márványból készült, faragott fa fedéllel, a tetején Jézus megkeresztelkedésének jelenetével (Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordán folyóban).
Jelentős értéket képvisel a templom orgonája, mely a mosoni templomból került át 1926-ban. Két manuálos és 11 regiszterrel rendelkezik. Jelenleg átfogó felújításra szorul.
A toronyban két harang lakik. A nagyharangot 1918-ban elszállították az I. világháborúba. A torony a II. világháború során megsérült. A templomot 1975-ben tataroztatta Zámbó Imre plébános, aki új plébániát is építtetett 1977-79 között.
Az 1990-es években az egyházközség hívei restauráltatták a főoltárt, szószéket, a mellékoltárt és több szobrot is. A munkát Samodai József restaurátor végezte.
A 2000. jubileumi évre készült el a templom új liturgikus tere, a szembenéző oltár és az ambó. A diófából készült oltár és ambó Kovács Alajos soproni iparművész alkotása. Ebben az évben került sor a templom belső festésére, a padok és lépcsők felújítására, majd az elkövetkező években sor került a templom külső felújítására, tetőjének cseréjére, környezetének rendezésére is.