Sarlós Boldogasszony-templom

Az Etyeki Római Katolikus Egyházközség és Plébánia mûködésérõl 1723 óta rendelkezünk adatokkal. Ettõl az évtõl kezdõdõen vannak anyakönyvi bejegyzések, melyekbõl kiderül, hogy színtiszta magyar ajkú emberek lakták a falut. A lakosság száma igen csekély lehetett. Az 1750-es és 1830-as évek között három hullámban telepítették be a sváb lakosságot a községbe. A megnövekedett lakosságszámhoz képest az akkori kicsi templom szûknek bizonyult, ezért 1814-ben a mesterségesen feltöltött dombon megkezdõdött az új templom építése a helyi lakosok hathatós segítségével. Az építkezés befejezése 1816-ban volt, amikor nagy ünnepségek közepette Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Etyek középkori templomát a XIV. század közepén a község birtokosai, a székesfehérvári káptalan kanonokjai építették. A török uralom alatt és után a templomot átmenetileg a reformátusok használták. 1717-ben a falu új birtokosa, a komáromi jezsuita rend visszaszerzi tõlük és a rend, valamint a veszprémi püspökség költségén restaurálják. A templom és a torony négyszögletes kövekbõl épült, a szentély felett boltíves, a templomhajó pedig gerendamennyezetes volt. Az oszlopokon nyugvó kórus fából készült, az orgona négyvariánsú volt. A fõoltárkép – Jakobey Károly: Szûz Mária látogatása Erzsébetnél – egyike az egyházmegye legszebb oltárképeinek.

A legenda szerint a mennyezeti freskókat a helybeli lakosok által adományozott tyúktojások sárgája segítségével festették. A középsõ freskó Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja, melynek felirata: „Magyarországi Szent Erzsébet, a szegények pártfogója”.

A jezsuita rend felosztása után a templom ismét az újjászervezett székesfehérvári káptalan tulajdonába került. A dombon álló, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, késõ barokk stílusú templom 1814 és 1816 között épült Rieder József tervei alapján. Ekkor már a falut túlnyomórészt német ajkúak lakták. A középtornyos, hosszházas templom egyenes záródású szentéllyel épült. Fõoltárán a tabernákulum angyalok XVIII. századból valók. A szentélyt az oltárképpel együtt négy Jakobey olajfestmény díszíti. A mennyezeti freskók és a mellékoltárok olajfestményei az igényességrõl és a mûvészi törekvésrõl árulkodnak. Az itteni szõlõsgazdák Szent Orbán-tiszteletét mutatja, hogy a templom mennyezetfestményén, az elsõ csegelyen Szent Orbán pápát ábrázolta a mûvész, mellette Szent Flórián és Etyek látképe. A templom orgonáját a század elején a Rieger cég építette.

A neobarokk templom 34 méter hosszú, 14 méter széles, a torony magassága 43 méter. A II. világháború alatt – mint a legtöbb templomból – az etyeki toronyból is elvitték a 296 kg-os harangot hadicélokra. Az 1994-es templombúcsú alkalmával új harangot szenteltek, mely fõként a Németországba kitelepített Etyekiek adományából készült Gombos Lajos õrbottyáni harangöntõ mûhelyében. Felirata: „ISTEN NAGYOBB DICSÕSÉGÉRE, ÉS SARLÓS BOLDOGASSZONY TISZTELETÉRE HIRDESSE EZ A HARANG A BÉKESSÉGET ISTENNEL ÉS A SZERETETET AZ EMBEREK ÉS A NEMZETEK KÖZÖTT.”

A belsõ liturgikus tér átalakítására és márvánnyal való burkolására az 1980-as évek közepén kerül sor. Napjainkban Etyek Község lakosságának közel nyolcvan százaléka római katolikus vallású.

Az etyeki hívek minden évben nagy tisztelettel ünneplik az Oltáriszentségben jelenlévõ Jézus Krisztust, ezért Úrnapján (Krisztus Szent Teste és Vére Ünnepén) virágszõnyeget készítenek és abban az Úrmutatóban hordozza körmenetben a pap Krisztus Testét, amely Teller Márton és neje Szeitszam Katalin ajándéka.