Esztergom látnivalói
Fájdalmas Szűz Kápolna
- Cím
- Esztergom
- Szent Tamás-hegy
- 47.796676 N, 18.740879 E
- Kapcsolat Nincs megadva elérhetőség
Esztergom egyik városrésze Szenttamás, amely 1895 előtt önálló nagyközség volt, Becket Tamás canterbury-i érsekről kapta nevét.
Bánfi Lukács esztergomi érsek ugyanis az 1150-es években együtt tanult Becket Szent Tamással, akinek tiszteletére a mai kápolnától nem messze templomot építtetett. A templom, amelyet egyes források szerint nem Bánffy Lukács, hanem utódja, Jób érsek építtetett, a török háborúkban teljesen elpusztult.
A régi Esztergomtól északra fekvő Szent Tamás-hegy lábánál fakadó termálforrásokra alapította Antiochiai Anna királyné azt a közfürdőt, amely feltehetőleg hazánk első közfürdője volt.
A Szent Tamás-hegy tetején álló Fájdalmas Szűz kápolnához barokk stílusú kálvária vezet. A hét állomású stáció (Olajfák-hegyi jelenet, Júdás elárulja mesterét, Jézus megostorozása, Az un. „búsuló Krisztus”, Jézus viszi a keresztet, Jézust keresztre szegezik, Barlangban ülő megostorozott Jézus) építményei színezett, kőből faragott domborműveket és színezett faszobrokat tartalmaznak. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban. A kápolnát, amelyben elhelyezték Becket Szent Tamás ereklyéjét, Benyovszky János címzetes püspök építtette a Fájdalmas Szűz tiszteletére. A téglalap alaprajzú épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal. Alapterülete 41 m.
A kápolna előtt álló Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Főszékesegyház közelében álltak Várhegyen, ahonnan 1823-ban kerültek mai helyükre. 1838-ban Jordánszky Elek kanonok a két lator szobrával egészíttette ki a bazilika mellől átkerült szobrokat, amelyek 2000-2001-ben kerültek felújításra.
Bánfi Lukács esztergomi érsek ugyanis az 1150-es években együtt tanult Becket Szent Tamással, akinek tiszteletére a mai kápolnától nem messze templomot építtetett. A templom, amelyet egyes források szerint nem Bánffy Lukács, hanem utódja, Jób érsek építtetett, a török háborúkban teljesen elpusztult.
A régi Esztergomtól északra fekvő Szent Tamás-hegy lábánál fakadó termálforrásokra alapította Antiochiai Anna királyné azt a közfürdőt, amely feltehetőleg hazánk első közfürdője volt.
A Szent Tamás-hegy tetején álló Fájdalmas Szűz kápolnához barokk stílusú kálvária vezet. A hét állomású stáció (Olajfák-hegyi jelenet, Júdás elárulja mesterét, Jézus megostorozása, Az un. „búsuló Krisztus”, Jézus viszi a keresztet, Jézust keresztre szegezik, Barlangban ülő megostorozott Jézus) építményei színezett, kőből faragott domborműveket és színezett faszobrokat tartalmaznak. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban. A kápolnát, amelyben elhelyezték Becket Szent Tamás ereklyéjét, Benyovszky János címzetes püspök építtette a Fájdalmas Szűz tiszteletére. A téglalap alaprajzú épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal. Alapterülete 41 m.
A kápolna előtt álló Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Főszékesegyház közelében álltak Várhegyen, ahonnan 1823-ban kerültek mai helyükre. 1838-ban Jordánszky Elek kanonok a két lator szobrával egészíttette ki a bazilika mellől átkerült szobrokat, amelyek 2000-2001-ben kerültek felújításra.
További keresési lehetőségek