Az Érsekcsanádi Református Egyházközség nagyon régi. Csanád lakossága valószínűleg a 16. század végén vette át a kálvinista vallást a Duna túloldalán lévő /túlsóféli/ sárközi községektől. Ennek pontos idejét nem ismerjük, de 1628-ban a csanádiaknak már saját prédikátoruk volt, Szegedi János személyében. Azóta folyamatosan működik református lelkész a községben.
A község korábbi helyén, az Ófaluban is volt református templom. Erről először 1733-ból van adatunk, mely irat szerint fatemplomuk volt a csanádiaknak.
1753-ban vesszőfonatú, sárral betapasztott falú templomot emeltek, melynek helyére 1783-ban téglából újat építettek. Ez az épület 10 öl (19 m) hosszú és 4,5 öl (8,53 m) széles volt, a tetejét zsindellyel fedték.
A község 1804-ben kezdett áttelepülni a mai helyére, ahol a reformátusok (1807-1812 között) új templomot építettek, melyhez 1818-ban emelték a tornyot.
1806-ban lelkészlakot és iskolát építettek. A ma álló lelkészlakot 1863-ban, Baksay Sándor lelkészsége idején emelték.
Az egyházközség anyakönyvei 1760-tól maradtak fenn.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A község korábbi helyén, az Ófaluban is volt református templom. Erről először 1733-ból van adatunk, mely irat szerint fatemplomuk volt a csanádiaknak.
1753-ban vesszőfonatú, sárral betapasztott falú templomot emeltek, melynek helyére 1783-ban téglából újat építettek. Ez az épület 10 öl (19 m) hosszú és 4,5 öl (8,53 m) széles volt, a tetejét zsindellyel fedték.
A község 1804-ben kezdett áttelepülni a mai helyére, ahol a reformátusok (1807-1812 között) új templomot építettek, melyhez 1818-ban emelték a tornyot.
1806-ban lelkészlakot és iskolát építettek. A ma álló lelkészlakot 1863-ban, Baksay Sándor lelkészsége idején emelték.
Az egyházközség anyakönyvei 1760-tól maradtak fenn.