Az Erdőtelki Arborétum közvetlen szomszédságában található terület védetté nyilvánításának célja az Alföldön mára megritkult éger- és fűzlápi, valamint a mocsári tölgyes növénytársulások élővilágának megőrzése volt.
Az égerláp területén ered a Hevesi-sík egyik jelentős patakja, a Hanyi-ér, amely az értékes erdőtársulások vízutánpótlását is biztosítja. Bár az égeres fajkészlete szegényes, az erdő megjelenése, a „lábas égerfáknak” köszönhetően visszaidéz valamit az Alföld eredeti természeti képéből. Az égeres és a Hanyi-ér természetvédelmi szempontból legértékesebb növényfajai a mocsári gólyahír, a vízmelléki csukóka és az erdei káka.
A Hanyi-ér és az égerláp, mint vizes élőhely, fontos kétéltű szaporodóhely. Gyakori faj a vöröshasú unka és a zöld varangy, de előfordul a tarajos gőte és a mocsári béka is. A terület madártani értékét az égeres szegélyein, a cserjeszintben és a bolygatott, cserjésedő gyepekben, valamint magaskórós élőhelyen költő, fészkelő énekesmadár-közösség jelenti. Az égeresben gyakori faj a fülemüle, a barátposzáta, a kis poszáta és az erdei pinty. A ritkás fás-bokros élőhelyen jellemző faj a tövisszúró gébics és a mezei poszáta. Emlősök közül megemlítendő a hermelin, mely a település közelsége ellenére is előfordul a területen.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az égerláp területén ered a Hevesi-sík egyik jelentős patakja, a Hanyi-ér, amely az értékes erdőtársulások vízutánpótlását is biztosítja. Bár az égeres fajkészlete szegényes, az erdő megjelenése, a „lábas égerfáknak” köszönhetően visszaidéz valamit az Alföld eredeti természeti képéből. Az égeres és a Hanyi-ér természetvédelmi szempontból legértékesebb növényfajai a mocsári gólyahír, a vízmelléki csukóka és az erdei káka.
A Hanyi-ér és az égerláp, mint vizes élőhely, fontos kétéltű szaporodóhely. Gyakori faj a vöröshasú unka és a zöld varangy, de előfordul a tarajos gőte és a mocsári béka is. A terület madártani értékét az égeres szegélyein, a cserjeszintben és a bolygatott, cserjésedő gyepekben, valamint magaskórós élőhelyen költő, fészkelő énekesmadár-közösség jelenti. Az égeresben gyakori faj a fülemüle, a barátposzáta, a kis poszáta és az erdei pinty. A ritkás fás-bokros élőhelyen jellemző faj a tövisszúró gébics és a mezei poszáta. Emlősök közül megemlítendő a hermelin, mely a település közelsége ellenére is előfordul a területen.