Epöl-szikla

Az Epöli szarmata vonulat 16 négyzetkilométer kiterjedésű, több darabból álló Natura 2000-es, azaz kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Változatos élőhelyek borítják, melyek nagy része a zárt, száraz gyepek, illetve a fényben gazdag erdők csoportjába tartozik.

Kora tavasztól a mindent felperzselő nyári forróságig hetente változó virágtengerrel örvendeztetik meg az ilyen élményekre fogékony természetjárót. Máriahalom, Bajna, Nagysáp és Sárisáp határában található Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű löszgyepe, amely a terület csaknem kétharmadát borítja. Kisebb foltokban nedvesebb gyepek és szántók is vannak.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok: pannon cseres tölgyesek, meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik fontos orchidea-lelőhelyei; pannon molyhos tölgyesek és síksági pannon löszgyepek.

A közösségi jelentőségű állatfajok az ürge, a szarvasbogár és a gyászcincér, a növényfajok pedig a leánykökörcsin és a piros kígyószisz. A kiemelkedő mészkő- és dolomitsziklák között van az epöli Fehér-szikla és a Második-szikla. A dombok közötti mélyedésekbe számos patak fut le, így kisebb-nagyobb vizes élőhelyek is kialakulhattak. Ilyen Nagysápon a Bakos-tó és Epölön a Kákás-tó.