Eplényt a 2003-ban átadott Ámos-hegyi Pihenőerdő teszi egész évben vonzóvá.
A tanösvény teljes hossza 7700 m, két egymástól függetlenül is végigjárható 3590 m illetve 4180 m hosszúságú körutat tartalmaz. A sétaút mellett elhelyezett padok pihenést, a sípálya parkolójában és a sportpályánál kialakított pihenőhely kultúrált szabadidő eltöltést tesznek lehetővé (szalonnasütés, stb.). A környező táj panorámájában 8 m magas kilátóból gyönyörködhetnek a látogatók.
Eplény a zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Átszeli a falut a Veszprém-Győr közötti 82-es főközlekedési út és a két megyeszékhelyet összekötő vasútvonal is. A község keleti oldalán, 229,4 ha erdőterületen alakította ki a Verga Zrt. a pihenőerdőt. A terület legmagasabb pontja az Ámos-hegy (525 m). A kirándulóerdő szervesen illeszkedik a több évtizede használt és az utóbbi években felújított sípályákhoz, valamint a Malom-völgyben létrehozott víztározókhoz és közjóléti létesítményekhez.
A környék növény- és állatvilága
Az erdőtömb állományainak fafaj összetétele változatos. A legmeghatározóbb fajok a bükk, kocsánytalan tölgy, cser és gyertyán. Elegyfajok a hegyi juhar, korai juhar, magas kőris, madárcseresznye, vörösfenyő. Előfordul az akác, erdeifenyő, nagylevelű hárs, kislevelű hárs.
Az erdőállományokban a többszintes dombvidéki lomberdők cserjeszintjére jellemző húsos som, veresgyűrű som, egybibés galagonya, kökény, fagyal, fekete bodza adja a cserjeszintet. A lágyszárú aljnövényzet meghatározó fajai az odvas keltike, a hagymás fogasír, a pettyegetett tüdőfű, a medvehegyma, az egyvirágú gyöngyperje, a májvirág, a hóvirág. Védett lágyszárúak: nagyezerjófű (Dictamnus albus), bíboros kosbor (Orchis purpurea).
Az állatvilágból elsősorban a rovarok és az énekes madarak láthatóak gyakran. Az emlősök közül a rágcsálók (egér és pocok fajok, sün, mezei nyúl) és a kistestű ragadozók (menyét, nyest, róka) jellemzőek. A türelmes és főleg csendes látogató őzzel, szarvassal, vaddisznóval is találkozhat. Védett állatok: rézsikló (Coronella austriaca), barátcinege (Parus palustris).
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A tanösvény teljes hossza 7700 m, két egymástól függetlenül is végigjárható 3590 m illetve 4180 m hosszúságú körutat tartalmaz. A sétaút mellett elhelyezett padok pihenést, a sípálya parkolójában és a sportpályánál kialakított pihenőhely kultúrált szabadidő eltöltést tesznek lehetővé (szalonnasütés, stb.). A környező táj panorámájában 8 m magas kilátóból gyönyörködhetnek a látogatók.
Eplény a zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Átszeli a falut a Veszprém-Győr közötti 82-es főközlekedési út és a két megyeszékhelyet összekötő vasútvonal is. A község keleti oldalán, 229,4 ha erdőterületen alakította ki a Verga Zrt. a pihenőerdőt. A terület legmagasabb pontja az Ámos-hegy (525 m). A kirándulóerdő szervesen illeszkedik a több évtizede használt és az utóbbi években felújított sípályákhoz, valamint a Malom-völgyben létrehozott víztározókhoz és közjóléti létesítményekhez.
A környék növény- és állatvilága
Az erdőtömb állományainak fafaj összetétele változatos. A legmeghatározóbb fajok a bükk, kocsánytalan tölgy, cser és gyertyán. Elegyfajok a hegyi juhar, korai juhar, magas kőris, madárcseresznye, vörösfenyő. Előfordul az akác, erdeifenyő, nagylevelű hárs, kislevelű hárs.
Az erdőállományokban a többszintes dombvidéki lomberdők cserjeszintjére jellemző húsos som, veresgyűrű som, egybibés galagonya, kökény, fagyal, fekete bodza adja a cserjeszintet. A lágyszárú aljnövényzet meghatározó fajai az odvas keltike, a hagymás fogasír, a pettyegetett tüdőfű, a medvehegyma, az egyvirágú gyöngyperje, a májvirág, a hóvirág. Védett lágyszárúak: nagyezerjófű (Dictamnus albus), bíboros kosbor (Orchis purpurea).
Az állatvilágból elsősorban a rovarok és az énekes madarak láthatóak gyakran. Az emlősök közül a rágcsálók (egér és pocok fajok, sün, mezei nyúl) és a kistestű ragadozók (menyét, nyest, róka) jellemzőek. A türelmes és főleg csendes látogató őzzel, szarvassal, vaddisznóval is találkozhat. Védett állatok: rézsikló (Coronella austriaca), barátcinege (Parus palustris).